|
|
|
|
felcím:: Az első nap főcím: Nézetkülönbségek érzelmi felhanggal
|
Budapest, 1989. október 6. péntek (MTI-Press) Az MSZMP kongresszusának első napja bebizonyította, hogy túlontúl siettek azok, akik korán indultak ezt a pártot temetni. Az MSZMP éles belső politikai harca, amelynek a kongresszus legitim nyilvánosságot adott, nem a pusztulás jele, hanem az új világrajöttével együtt járó szülési fájdalom. Az első nap nem döntött, nem is dönthette el a megoldásra váró kérdések jelentős részét, ugyanakkor azonban világossá tette azt, hogy melyek azok a területek, amelyekben széleskörű az egyetértés. Először is világos, hogy a párt aktív és cselekvő részt kíván venni abban a folyamatban, amelynek során lebontják a sztálini eredetű államszocializmust és a piacgazdaság alapján indul el az ország. Úgy kíván ebben a párt részt venni, hogy a piacon megszületett profitból a dolgozó tömegek is részesülhessenek és a fájdalmas stabilizáció terheit ne csupán ők viseljék a vállukon Másodszor: már az első nap tisztázta, hogy a párt tovább halad az állampolgári jogok szélesítésének útján. Az MSZMP azt akarja, hogy a választásokkal a szocializmus demokratikus struktúrája alakuljon ki Magyarországon, olyan módon, hogy a mechanizmus tegye világossá a politikai felelősséget. A jelent és a múltat - közösen kell vállalni. Nem csak adósságcsapda-építés nem lehet még egyszer, hanem, olyan helyzet sem, amikor hibás, rossz lépésekért a felelősség nem tisztázható egyértelműen. (Aligha kell külön hangsúlyozni, hogy itt nem másra, hanem a politikai felelősségre gondolunk.) Harmadszor: megmutatkozott az, hogy a kongresszus érzi saját nemzetközi felelősségét és tudja, hogy rajtunk a világ szeme. Az a párt, amely a kongresszust itt néhány nap múlva be fogja fejezni, nem akarja, hogy az ország függő helyzetbe kerüljön bárkitől: sem a Kelettől, sem a Nyugattól, sem egy országtól, sem egy pénzügyi szervezettől. A párt olyan Magyarország megteremtésére törekszik, amelynek hídszerepe a Kelet és a Nyugat között egyáltalán nem ellentétes azzal, hogy tagjai maradunk a Varsói Szerződés Szervezetének és a KGST-nek. Ebben az értelemben a pártkongresszusnak már az első napi munkája a realizmus és az államrezon tiszteletbentartását tanusította. (folyt.)
1989. október 6., péntek 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|