|
|
 |
|
 |
MSZMP kongresszus - első nap (17 . rész)
|
Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő
folytatta, aki a párt programnyilatkozatának javaslatát terjesztette
elő.
Demokrácia és szabadság összefüggését taglalva a szónok
leszögezte: hazánkban nem lesz demokrácia és szabadság, ha a pártok
belső élete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes
szabadságukat. Ezért a kongresszusnak olyan alapszabályt kell
megalkotnia, amely a szabadság jegyében fogan. Olyat, amely abból
indul ki, hogy a pártok versenye közepette csatlakozók érett fejjel,
meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, és azt
a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közös és
céltudatos cselekvés garanciáit nem az elrendelt fegyelemben és a
kirendelt felügyelőkben látja; inkább szabad emberek meggyőződésében
és közösségi hajlamában. Nem állít föléjük intézményeket és
tisztségeket, hanem azok létrehozását kizárólagos jogukká,
működésüket pedig általuk ellenőrizhetővé teszi.
Bár a mai MSZMP már nem az, ami másfél évvel ezelőtt volt, mégis
kertelés nélkül ki kell mondani: a baloldali, szocialista hitű
embereknek újra kell építeniük pártjukat. Olyan párttá kell
újjászervezniük, amely szakít elaggott szokásaival, a cselekvést
béklyóba verő szervezeti rendjével. A kongresszusnak olyan pártot
kell életre hívnia, amely képes helytállni a többpártrendszerű,
demokratikus jogállam politikai küzdőterén, új életre kelti a
szocialista mozgalom erejét és tekintélyét.
Az egykoron szociáldemokrata és kommunista ágra szakadt
szocialista mozgalom mindenekelőtt úgy éledhet újjá, ha nemcsak
szándékaiban, hanem szervezeti rendjével is gátat vet a hatalom
koncentrálásának bármely testület vagy tisztségviselő által. Ennek
első és elemi feltétele minden akarat és jog visszaszármaztatása a
párt tagjainak. A párton belüli szabad lelkiismeret, a szabad
véleménynyilvánítás, a közösségalkotás és az együttműködés, a szabad
csatlakozás és a távozás egy önkéntes politikai szövetségen belül
olyan eredendő jog, amely nem lehet vitatható.
A hatalomkoncentráció megakadályozásának másik eszköze lehet, ha
új egyensúlyi viszonyok, és ezek alapján új típusú együttműködés
alakul ki a párt vezetése, a parlamenti csoport és a kormány között.
(folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|