|
|
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (4. rész)
|
A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság ,,átvezette,, az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületeinek és tisztségviselőinek megválasztása. A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosszabbak 5 percnél. Vita bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt 15 percet kapniok véleményük kifejtésére. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|