|
|
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 11. folyt.
|
- Hiszünk abban, hogy részleteiben még kialakítás alatt álló programunknak ezek a sarkalatos elvei is elegendő gondolati anyagot és az együttműködő cselekvésre való biztatást nyújtanak azok számára, akik világnézetükben, erkölcsi elveikben keresztények vagy közel állnak a kereszténységhez, és úgy érzik, elérkezett az ideje annak, hogy velünk együtt lépjenek a közéletbe és küzdjenek elveik gyakorlati megvalósításáért. - Befejezésül egy ritka, és mint ilyen, annál értékesebb dokumentummal ismertetjük meg hallgatóinkat. Bulgáriából érkezett az, ottani független szövetség, az Emberi Jogok Védelméért elnevezésű csoport intézte a magyar néphez és kormányhoz: "A világ azon részén, amelybe a történelmi sors országainkat juttatta, erőteljes demokratizálódás és a civilizácó valódi értékeinek visszaállítását célzó folyamat bontakozik ki. Az önök országa történelmi hagyományaihoz és a demokratikus Európához tartozásához híven ezen folyamat úttörőjévé vált. Azon országok egyikévé, amelyre a többi kelet-európai nép elismeréssel és reménnyel néz. A folyamatban lévő megújulásban saját jövőnket látja. Azt, aki ismeri a magyar történelmet, nem lepik meg ezek a fejlemények. Az önök történelme ugyanis a kitartás és a túlélés olyan hosszan tartó csodája, amelyet csak egyedülálló képességekkel lehetett megvalósítani. A magyarok Szent István királysága alatt hamarosan a keresztény Európa erős védőbástyájává lettek a keletről érkező barbár betolakodókkal szemben. Az idegen megszállások időszakaiban a magyarok nemcsak megőrizték nemzeti örökségüket, hanem az őket uralmuk alatt tartók történelmét is gazdagították. 1741-ben a magyar lovasság bravúrja mentette meg Mária Terézia császárnőt a katonai katasztrófától. Magyarország 1848-as függetleneségi törekvéseit csak Oroszország végzetes közbelépése hiúsította meg. A jelen kor viszontagságait nemzedékünk jól ismeri. Ha 1956 őszén a magyar szabadságharc nem kel fel a sztálinista önkényuralom ellen, akkor a demokráciához vezető mai átmenet sokkal fájdalmasabb lett volna. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|