|
|
|
|
Platformok és áramlatok az MSZMP kongresszusi küldöttei között (1.rész)
|
1989. szeptember 17., vasárnap - Az MSZMP kongresszusának közeledtével egyre élénkebb - sokak szerint az 1945-48 közötti koaliciós időszak politikai pezsgését idéző - viták, helyzetértékelő és kiutkereső eszmecserék zajlanak a párt különböző fórumain. A korábbi látszategység helyett platformok és eszmeáramlatok képviselői, egyéni nézetetiket hangoztató párttagok mérettetnek meg az országszerte lezajlott küldöttválasztások során. Így a tagság - a gyakran emlegetett ,,hallgatag többség,, - véleményére, az MSZMP megújításával kapcsolatos elképzeléseire is következtetni enged a küldöttcsoportok összetétele.
Az ország öt megyéjéből szereztek információit az MTI munkatársai. Eszerint Csongrádban, Somogyban és Zalában egyértelmű többségben vannak a reformköri platformon álló, vagy azzal szimpatizáló küldöttek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még nem láthatók tisztán az erőviszonnyok; a reformkörök mellett a Münnich Ferenc Társaságnak is jelentős befolyása van a párttagság körében. Hajdú-Biharban a küldöttválasztások során az MSZMP munkástagozatának nevezett szerveződés erősebbnek bizonyult a reformszárnynál. Más, országosan ismert szerveződések közül a marxista egységplatformnak az öt megye küldöttcsoportjainak egyikében sincs nyilvánosan fellépő követője. Ennek ellenére például Zalában a pártközvélemény négy-öt küldöttet reformellenesnek tart. Kaposvárott a proletárdiktatúra védelmét hangoztató jelöltek kapták a legkevesebb szavazatot, s így nem jutottak mandátumhoz. A somogyi küldöttek közül ketten nyilatkoztak úgy, hogy mozgalomként elfogadják, nézeteikhez közelállónak tartjá az ,,Összefogás az MSZMP megújításáért,, plaltformot. A többi négy megyében ennek a viszonylag mérsékelt reformot hírdető szerveződésnek nincsenek elkötelezett hívei a küldöttek között. Mivel a megyei küldöttcsoportok tagjainak még kevés alkalmuk volt megismerni egymás álláspontját az MSZMP múltjával és jövőjével kapcsolatos alapvető kérdésekben, a nézetek és törekvések egymáshoz való viszonya a továbbiakban - a programnyilatkozat és az alapszabály tervezetének vitái során - számottevően módosulhat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 22:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|