|
|
|
|
Találkozó munkásokkal, kongresszusi küldöttekkel, nagygyűlés - Pozsgay Imre Debrecenben (2. rész)
|
Pozsgay Imre azt kérte a jelenlevőktől, hívják meg őt a gyárba másfél év múlva és szembesítsék mostani ígéretével. A pártelnökség tagja a munkásgyűlések után a megyei pártbizottság székházában a debreceni reformkörök képviselőivel találkozott. A megbeszélésen kifejtette, hogy az idő igazolta a reformmozgalom létjogosultságát. Ez az egyetlen párton belüli erő, amely radikális megújíthatja az MSZMP-t; véleménye szerint a reformerőkön kívül más nem tud ebben a pártban konstruktív és sikeres, a nemzet színe előtt is vállalható programot megfogalmazni. Pozsgay Imre a pártszakadás lehetőségére vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, ha a kongresszuson nem azok válnak ki, akik egy régi képzethez kötik sorsukat, hanem akik a megújulást hozták, az nemzeti megrendüléshez vezet. Érdemi változás nem történhet az MSZMP új párttá alakulása nélkül. Délután a debreceni Déry Múzeum előtt rendezett nagygyűlésen több ezren hallgatták Pozsgay Imrét, aki beszédében arról a küzdelemről szólt, amely a diktatórikus szocializmusból a demokratikus jogállamba való békés átmenetért folyik. Ennek egyik állomásaként, s az MSZMP kongresszusi előkészületének sarkallatos pontjaként értékelte, hogy egyetlen párt - sem az, amelyik 40 esztendő kormányzatáért és válságáért felel, sem az, amelyik új ambícióval és politikai kínálattal jelentkezik - nem hagyhatja számításon kívül a társadalom akaratát, még a megmérettetés előtt többségnek kiáltva ki magát az országban. Az ilyen párt nem tekinthető komoly politikai erőnek. Az államminiszter a továbbiakban a népfelség elvéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem a pártok ellen szól, de a pártoknál magasabb rendű dolog is létezik a társadalomban: az a lehetőség amikor a nép, egy nemzet a legközvetlenebb módon, akár népszavazás, akár egyéb intézmények útján fejezheti ki akaratát. A békés átmenet esélyeit latolgatva kijelentette: ez az ország soha nem a polgárháborúk, hanem a szabadságharcok színtere volt, ezért most is bizakodhatunk. - Vállalkozásunkhoz régen nem volt ilyen jó a csillagok állása Európában, mint manapság - mondotta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|