|
|
|
|
MSZMP-kongresszusi előkészületek (2. rész)
|
Tóth András szerint a kongresszus a nyugat-európai szociáldemokrata, szocialista pártok hasonló rendezvényeihez fog hasonlítani. Rendkívül fontos, hogy a küldöttek jogai, a munkában való részvételük csorbítatlanul érvényesüljön. Nem szabad semmiféle mesterséges korlátot felállítani, mert működő- és döntésképes tanácskozásra van szükség. Ehhez igénybe veszik a számítástechnika, a korszerű ügyvitel, az elektronika segítségét is. A tervezetben négy napirendi pont szerepel. Először a főtitkár tartja meg beszámolóját a politikai helyzetről és a tennivalókról. A második napirendi pont a párt programnyilatkozata, a harmadik a szervezeti szabályzat, s végül az országos testületek és tisztségviselők megválasztása következik. Az osztályvezető hangsúlyozta: már a kongresszus első napján, október 6-án tisztázni kell, hogy milyen pártot akar a tagság, mert amíg ez a vita nem dől el, addig nehéz lenne folytatni a munkát, az egyéb politikai kérdések tisztázását. Mint mondta, szeretnék elkerülni az általános vitát, mert ezzel konkrét ügyet nem lehet eldönteni. Szakszerű, tárgyszerű, mederben tartott tanácskozásra van szükség. Így várhatóan elegendő lesz a tervezett négy nap a kongresszusra. Mint elmondta: az országos választmány tagjait várhatóan delegálás útján választják meg. A tervek szerint minden ötezer párttag után lehet a megyéknek, illetve a fővárosnak egy személyt delegálniuk. A 15-20 tagúnak tervezett pártelnökséget listán választják meg. Valamennyi küldöttcsoport elkészítheti a saját névsorát, s az ezeken szereplők között lehet majd választani. Tóth András rámutatott, hogy várhatóan nemcsak megyénként alakulnak küldöttcsoportok, hanem áramlatok szerint is. Az egyetlen megkötés, hogy egy-egy küldöttcsoport taglétszáma nem lehet ötvennél kevesebb. A küldöttválasztás szeptember 23-án zárul le, de már a szeptember 12-ei KB-ülésre meghívást kapnak az addig megalakult küldöttcsoportok vezetői. Szeptember 30-ra pedig ,,előkongresszust,, terveznek, amelyen küldöttcsoportonként 5-7 delegátus vesz majd részt. E tanácskozás feladata az ügyrendi vita egyszerűsítése érdekében a kongresszus előkészítése, a nézeteltérések egyeztetése lesz. (MTI)
1989. szeptember 7., csütörtök 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|