|
|
|
|
- Interjú Vitray Tamással - 1. folyt.
|
Azon az értekezleten, ahol az úgynevezett kibővített elnökhelyettesi - azt hiszem így hívják hivatalosan ezt -, tehát ahol magyarán a televízió vezetői testülete jelen volt, amikor ezt tökéletes precízitással Bereczky ismertette, akkor a következő hozzászólásokból számomra világosan kiderült, hogy egyrészt egy, hát enyhén szólva nem túlságosan örömmel fogadott elképzelésről van szó - és bár senki nem mondta, hogy ő majd keresztbe rak, akadályoz, és így tovább - de ez olyan horderejű volt, én most Balót idézem, azt mondta, hogy az elmúlt 30 év televíziózásának legnagyobb horderejű lépése lett volna ez, hogy ezt nem lehet úgy - 55 éves elmúltam, nem lehet úgy - megpróbálni, hogy ne mindenkinek a részvételével és hathatós támogatásával. És akkor úgy éreztem: nekem ehhez nincs energiám, én már nem tudok ezzel megpróbálkozni. Hát ennyi volt tulajdonképpen, és ekkor léptem vissza, miután öt óra hosszat már tartott ez az értekezlet, amely a további két órában - ameddig még tartott - Baló Györgynek ajánlotta fel ugyanezt a lehetőséget. - Nem tart-e attól, hogy végül is a közönség jár rosszul? Vitray Tamás meghatározó egyénisége, az elmúlt három évtized magyar televíziózásának. - Nekem meggyőződésem, hogyha az Ön nagyon kedves föltételezését - mondjuk - valósnak veszem, akkor meggyőződésem, hogy a közönség jár jól. Mert én - egészen bizonyos, hogy elköszönhettem volna egyszer s mindenkorra attól, ami az egyetlen dolog, amit igazán szeretek és élvezek a televíziózásban: a műsorkészítés. Tehát, hogyha valójában a személyemhez fűződnek - hogy mondjam -, közönségelképzelések, akkor az elsősorban az, hogy műsorokat készítsek. Akár úgy, hogy magam szerepelek benne, akár úgy, hogy mint a sportosztálynak végül is gazdája vagyok. De szervezni, pénzt keríteni, (...) és így tovább - szóval mindazt, amivel ez jár: ezt csak nagyon-nagyon erőteljes támogatókkal, csak egybehangzó, összecsendülő zenekarral lehet. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|