|
|
|
|
Eredeti helyén az amerikai tábornok szobra
|
1989. július 6., csütörtök - Amilyen csöndben negyven éve eltávolították, ugyanolyan hallgatagon helyezik vissza helyére Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobrát a budapesti amerikai nagykövetség épülete mellé. A köztéri szobrok avatásánál szokásos hírverés elmaradt. Július 6-án újból látható a Szabadság téren, hátlapján a felújított szöveggel: ,,Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum műkincseit. Bandholtz tábornok szobrát, Ligeti Miklós alkotását 1936-ban avatták, 1949-ben eltávolították. 1989-ben újra felállította Budapest Főváros Tanácsa.,,
Miért e titokzatosság? Netán meglepetés Bush elnöknek? Szó sincs efféléről. Amint azt Henye Nándorné, a Fővárosi Tanács művelődési és sport főosztályának helyettes vezetője az MTI-nek elmondta: Mark Palmer, az USA magyarországi nagykövete az elmúlt év őszén személyesen fordult a szobor újbóli felállításának kérelmével a Fővárosi Tanács elnökéhez, aki a kéréssel egyetértett. Ezután az MTA Történettudományi Intézetének szakvéleményét kérték, amely szintén jóváhagyta a szobor újraállítását. Az ügyre rábólintott még a Külügyminisztérium, s ezzel elkezdődhetett a szobor rendbehozatala. Ami pedig a közvélemény kihagyását illeti, arról Henye Nándorné elmondta: miután az emlékmű újbóli köztérre helyezéséről a tanácselnök döntött - s így nem tárgyalták végrehajtó bizottsági ülésen sem -, ezért a sajtóban sem volt előzménye. Az azonban nem titkolt szándék, hogy a tábornok szobra lehetőleg addigra legyen eredeti helyén, mire az Amerikai Egyesült Államok elnöke magyar földre lép. Ez utóbbi gondolatot támasztotta alá Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója is. Közölte, hogy a szobor felállításáról szóló dokumentumot a Fővárosi Tanácstól június 2-án kapták kézhez, s igencsak igyekezniük kellett, hogy a helyreállítással kapcsolatosan minőségi munkát végezzenek. Ugyanis az emlékmű - a követség előli eltávolítása után - több mint három és fél évtizedig egy raktárban hányódott. Három évvel ezelőtt a budapesti amerikai nagykövetség kérésére - lévén rangos képzőművész jelentős műve - a Zugligeti úti amerikai rezidencia kertjében állították fel. Innen került mostani, s egyben eredeti helyére. (MTI)
1989. július 5., szerda 21:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|