|
|
|
|
Révész András nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. június 29., csütörtök - A Szociáldemokrata Párt ez évi januári újbóli színrelépését követően spontán módon kezdtük meg munkánkat. Azokban a napokban nagy számban érezhettük magunk mögött a szociáldemokráciával rokonszenvező embereket. Pártunk szerveződésében nem kis gondot jelentett, hogy időközben a hazai politikai folyamatok fölgyorsultak, s a születőben lévő párt személyi okok következtében nem tudott a megszaporodott feladatoknak megfelelni. Az érdemi politikai és pártépítési munkát megzavarták a magukat országos vezetőknek tekintők közötti személyi ellenetétek és az ezekből következő egyéni érvényesülést szolgáló akciók. A szociáldemokrácia iránti elkötelezettségem arra késztetett, hogy - egyetértésben több városi és községi szervezettel - országos pártgyűlés összehívását kezdeményezzem. Ettől a gyűléstől reméltem, hogy az ország tisztességesen gondolkodó, cselekedni akaró és tudó, a szociáldemokrácia eszméit és módszereit hitelesen képviselő emberekből - valóságos önszerveződés útján - létrejön egy vonzó és akcióképes demokratikusan választott vezetőséggel rendelkező Szociáldemokrata Párt. Elhatározásom helyességét azóta igazolta a Szocialista Internacionálé június 22-én Stockholmban hozott döntése pártunk tagságának megújításáról. Az Internacionálé elismerte ugyan mozgalmunkat szociáldemokratának, de a teljes jogú tagság elnyerése feltételeként szabta meg a valóban demokratikus úton választott vezetőség létrejöttét s azt, hogy válsztások igazolják a párt politikájának helyességét. E választásokra sikeresen csak azokkal az erőkkel összefogva készülhetünk fel, akik a maguk területén hitelesen és a legmagasabb színvonalon tudják és hajlandóak képviselni, támogatni a pártot. A fentiekből következően teljes mértékben elhatárolom magam attól a magát pártvezetésnek deklaráló csoporttól, akik a demokratikus fordulatot megelőzendő - tudtom és beleegyezésem, valamint a legszélesebb pártnyilvánosság értesítése nélkül - puccsszerű összejövetelt szerveztek június 24-ikére, amelyen önhatalmú döntéseket hoztak. Felhívom tehát pártunk tagjait, valamint a szociáldemokrácia iránt elkötelezett honfitársaimat, hogy a július 1-jén és 2-ikán tartandó értekezletünkön alkotó részvételükkel járuljanak hozzá pártunk demokratikus megújulásához. Az új helyzetre való tekintettel tehát - korábbi felhívásomat módosítva - nem küldöttgyűlést, hanem olyan országos értekezletet hirdetek meg, amelyre minden szoicáldemokrat érzelmű, s felelősen gondolkodó embert elvárunk. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|