|
|
 |
|
 |
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Négy megye - Békés, Csongrád, Somogy és Vas - országgyülési képviselői tanácskoztak pénteken a Parlament márciusi ülése elé kerülő témákról. Az új Alkotmány koncepciójával kapcsolatban - minisztériumi és helyi tanácsadók közremüködésével - érveket, variánsokat, javaslatokat gyüjtöttek és mérlegeltek a képviselők egyéni álláspontjuk kialakításához. Közös elhatározásként abban állapodtak meg, hogy az ezután következő társadalmi vita fórumain és azon kívül is igyekeznek minél több választópolgár véleményét megismerni. Csak így remélhető, hogy az új alaptörvényt a parlamenti elfogadtatás után a népszavazás is szentesítse majd.
A Békés megyei képviselők Gerendáson tartott tanácskozásukon a
maguk részéről egyértelműen az egykamarás parlamenti rendszer, a
Kossuth-cimer s a Népköztársaság megnevezés mellett foglaltak
állást, megoszlott viszont a véleményük abban, hogy az új
alkotmányban milyen súllyal szerepeljen a szocialista jelleg,
illetve jelző. A köztársasági elnöki intézményről is komoly vita
kerekedett, mert bár valamennyien túlhaladottnak tartják az Elnöki
Tanács müködését, a köztársasági elnök szerepét illetően
többféleképpen fogalmaztak. Egyesek egyetértettek azzal, hogy
jelentős feladatokat kapjon, mások viszont amellett kardoskodtak,
hogy e tisztség csak protokolláris legyen. A világkiállítás
megrendezésével kapcsolatban Békés megye képviselői is azt az
aggodalmukat hangoztatták, hogy a nyugati országrészben emiatt
szükségessé váló beruházások, fejlesztések tovább növelik a
Tiszántúl infrastrukturális elmaradottságát.
Somogy megye képviselői között a Munka Törvény Könyvének
módosításával és a munkabeszüntetésről szóló törvényjavaslattal
kapcsolatban alakúlt ki a legélesebb vita. Nem tudtak közös nevezőre
jutni többek között abban a kérdésben, hogy a kollektív szerződések
megkötésénél ki képviselje a dolgozókat, ha több szakszervezet,
illetve érdekvédelmi szervezet is működik az adott munkahelyen. A
sztrájktörvény esetében a munkabeszüntetés idejére fizetendő bér
kérdése és a szolidaritási sztrájk jogossága váltotta ki a
legélesebb vitát. A vélemények erősen megoszlottak aszerint, hogy a
kifejtőjük munkaköre szerint foglalkoztató, vagy munkavállaló
volt-e. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Képviselőcsoport-ülések (2.rész)
|
A Csongrád megyei képviselők azt hangsúlyozták, hogy bár a
sztrájk alapvető emberi jog, mégis csak legvégső eszköze lehet a
munkaadók és a munkavállalók közötti nézeteltérések megoldásának.
Nélkülözhetetlennek itélték az előzetes egyeztető tárgyalásokat.
Véleményük szerint ugyanis sztrájkkal csak tüneti kezelés érhető el;
a legfontosabb a nézeteltérések valódi okának feltárása és azok
orvoslása.
Az új alkotmány tervezetével kapcsolatban Vas megye képviselői
egyelőre nem nyilvánítottak véleményt. A koncepcióban, mint
rámutattak, csaknem félszáz alternatíva szerepel, s ahhoz még kevés
az információjuk, hogy bármelyiket felelőséggel támogassák.
Széles körüen megvitatták viszont a köztársasági elnök
funkciójával, a népszavazással, a birói és az ügyészi szervezet
hatáskörével, valamint a képviselői és tanácsi választások rendjével
kapcsolatos terveket, előterjesztéseket. Végül ezt az alkalmat is
felhasználták annak szorgalmazására, hogy vizsgálják felül azt a
rendelkezést, amely megtiltja demonstrációk rendezését a budapesti
Kossuth téren és környékén. (MTI)
1989. február 17., péntek 19:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|