|
|
 |
|
 |
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (4.rész)
|
Ezzel kapcsolatban azonban biztató volt az az igéret, hogy
versenyképességünk növekedésével, a reformok folytatódásával a
közösség kész lesz meggyorsítani e lista felszámolását.
Természetesen nekünk kell alkalmazkodnunk egy nagyobb erőhöz, egy
fejlett közösséghez, hogy az együttműködést fejlesszük. Tehát
először ezt a megállapodást kell megtölteni tartalommal, sőt sor
kerülhet kiegészítésére is, figyelembe véve például a Budapest-Bécs
világkiállítás tervét. Ezzel kacsolatban például újabb szakértői
együttműködést lehet kezdeményezni a közlekedési infrastruktúra
tekintetében. Ezt minél gyorsabban, hatékonyabban kell megtenni. Az
1995 utáni távlatot illetően végig kell gondolni: lehetséges-e, hogy
Magyarország társult tagként közeledjen tovább a közösséghez, úgy,
mint egyes EFTA-tagállamok. A közösség maga is így gondolkodik,
hiszen tudja, hogy a KGST tagja vagyunk és nem akarunk kivonulni
erről a piacról éppen akkor, amikor ők ott új pozíciókat kívánnak
szerezni. Ezzel egyidejűleg még jobban illeszkednünk kell a
nyugat-európai integrációs folyamatokhoz, politikailag is, a
helsinki folyamat értelmében és gazdaságilag is. Ami azonban a
közösségi tagságot illeti, látjuk - és erről szó esett Strasbourgban
is - hogy még a semleges Ausztria esetleges felvételi kérését is
eltérően ítélik meg a tizenkettek szervezetében, hiszen annak 11
tagja az Atlanti Szövetséghez tartozik. Hosszabb történelmi
távlatban viszont, ha előre haladunk a leszerelés területén, ha
egyszer sikerül felszámolni a szemben álló katonai szövetségeket, a
NATO-t és a Varsói Szerződést, akkor ezen a téren is új helyzet jön
létre; a semlegesség is átértékelődik, más lesz a katonai
szövetséghez már nem tartozó országok közeledése. Ez egy távolabbi
perspektíva, egy összeurópai integrációs folyamat része lenne, de
ehhez előbb előre kell haladni a leszerelés, a demokrácia
fejlesztése, az emberi jogok megvalósítása terén, tehát itt több
csatornán és irányban kellene előbbre lépnünk.
- Kérdés: Ennek a látogatásnak volt a külpolitikai vonatkozások
mellett egy belpolitikai vetülete, újdonsága is. A múltban külföldön
illett egy hangon szólni. Most viszont tanui lehettek partnereink és
a nemzetközi sajtó is, hogy a delegációban egyes - fontos -
kérdésekben eltérő, illetve egyes esetekben egymást vitató nézetek
is kifejezésre jutottak. (folyt.)
1989. február 17., péntek 14:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|