|
|
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (1.rész)
|
Strasbourg, 1989. február 17 péntek (MTI-tud.) - Szűrös Mátyás az MSZMP KB titkára, az országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője Strasbourgban interjút adott Baracs Dénesnek az MTI tudósítójának a magyar országgyűlési küldöttségnek az Európa Parlamentben tett látogatásáról, Magyarország és Nyugat-Európa kapcsolatairól. Az interjú teljes szövege a következő:
- Kérdés: Milyen célokkal érkezett az országgyűlés küldöttsége Strasbourgba az Európa Parlamentbe? - Célunk az volt, hogy tájékozódjunk, miként lehet elősegíteni Magyarország beilleszkedését az európai integrációs folyamatokba, hogyan lehet a kapcsolatokat fejleszteni; másfelől pedig az, hogy megismertessük országunk munkáját, képet adjunk a nálunk kibontakozó folyamatokról, amelyek egy szabad demokratikus és szocialista társadalom kialakítására irányulnak. - Kérdés: Hogyan ítéli meg a látogatás eredményét? - Nnagyon részletes véleménycsere zajlott le, újszerű volt a tárgyalások technikája. Először alapos megbeszélésekre került sor a Paul Staef képviselő vezette csoporttal, amelynek feladata jelenleg az Európa Parlament és a magyar, illetve a bolgár törvényhozás közötti kapcsolatok ápolása, majd a különböző parlamenti csoportok vezető személyiségeivel találkoztunk. Igen alapos megbeszélésekre került sor Lord Plumbbal, az Európa Parlament elnökével, valamint Frans Andriessen-nel és Martin Bangemannal az Európai Közösségek Bizottságának alelnökeivel, továbbá Rudi Arndttal, a szocialista képviselő csoport elnökével Giovanni Cervettivel a kommunista képviselő csoport elnökével, valamint a testület számos más kiemelkedő, nemzetközileg ismert személyiségével. Nagyon sok kérdést tettek fel a két napon a magyarországi helyzettel kapcsolatban: milyen állapotban van a magyar gazdaság, mi történt tavaly a helyzet javítására, milyen az adósságállomány. Többször szóba került a többpártrendszer kérdése, a demokrácia fejlesztése, az alkotmány, mindaz, ami a legutóbb a magyar belpolitikában szerepelt, továbbá a nemzetiségek helyzete nálunk és a magyar nemzetiségek helyzete külföldön, a Romániából menekültek kérdése. További kérdéscsoport volt az európai integrációs szervezetekhez való viszonyunk. (folyt.)
1989. február 17., péntek 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (2.rész)
|
- Kérdés: Milyen következtetésekre adtak módot ezek az eszmecserék? - A hozzánk intézett kérdésekben, a beszélgetések során megfogalmazódtak az Európai Közösség bizonyos követelményei is. Ahhoz, hogy tovább közeledjünk az Európai Közösséghez, szükséges, hogy folytassuk előrehaladásunkat belső jogalkotásunkban a jogállamiság érdekében. Szükséges, hogy demokratikus viszonyok alakuljanak ki Magyarországon, hogy az emberi jogok érvényesüljenek Vissza-visszatérően utaltak arra, hogy a közösségi tagsághoz alapvető követelmény a többpárti demokratikus rendszer, s Görögország, Spanyolország, Portugália csak akkor léphette át a Közösség küszöbét, amikor ez megszületett. Úgy tűnik, az ilyen irányú haladás a kivülről való kapcsolatépítésnek is fontos ösztönzője lehet. - Kérdés: A magyarországi fejlődés érezhető érdeklődést váltott ki és rokonszenvet élvezett itt Strasbourgban, sőt bizonyos aggodalom is volt tapasztalható, aggódás kísérletünk sikeréért; egyfajta európai sorsközösségérzet volt kitapintható. Régen ilyenkor szokás volt feltenni a kérdést: mi van emögött, nem húzódik-e meg a kinyilvánított szimpátia mögött hátsó gondolat, örüljünk-e, jó-e, ha nekünk szurkolnak. Hogyan látja ezt Ön most? - Mi természetesen örülünk, ha rokonszenveznek velünk. Én magam is szóltam már arról, hogy még nyitottabbak akarunk lenni a nemzetközi színtéren. Az egyoldaló orientációt a magyar külpolitikában fel kell váltania egy kiegyensúlyozott politikai vonalvezetésnek, amelynek értelmében a Kelettel és a Nyugattal való kapcsolatépítés egyaránt fontos. Mi úgy értjük ezt, hogy nekünk nagyon fontos a szövetség a baráti országokkal, és az a hatalmas piac, amit a Szovjetunió, illetve a KGST jelent. Ugyanakkor, ha meg akarjuk gyorsítani Magyarország felzárkózását a legfejlettebb ipari országok színtjéhez, akkor Nyugat-Európával, illetve az Európai Közösségel is fejleszteni kell a kapcsolatot. Ehhez arra van szükség, hogy Magyarország megbízható partner legyen. Ezért nagy figyelemmel kísérik itt Strasbourgban azt, ami Magyarországon történik, szurkolnak nekünk, rokonszenvvel kísérik, főleg a demokratizálási folyamatot. (folyt.)
1989. február 17., péntek 13:57
|
Vissza »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (3. rész)
|
Ugyanakkor kicsendült az aggodalom, nehogy megbomoljon a stabilitás Magyarországon. Úgy kell tehát végig vinni a demokratizálási folyamatot, például a képviseleti demokráciára való áttérést, hogy az ne veszélyeztesse az ország stabilitását. Többször is kifejezésre jutott: nincs olyan igény a Nyugat részéről, hogy eltávolodjunk korábbi partnereinktől. Kérdés: Az Európa Parlament különböző irányzatú képviselői nem csak a közösség eredményeiről, de gondjairól, árnyoldalairól is sokat beszéltek, nem egyszer kritikus hangon. Vagyis: a látogatás talán arra is felhívta a figyelmet, hogy mit nem kell átvenni a közösségtől, illetve hogy szükség van bonyolult realitásainak árnyalt tanulmányozására. - Általában az az eredményes politika, amely a realitásokból indul ki. Itt is látni kell, hogy a civilizációs és az ipari fejlődés rendkívül magas szintjét érték el, de például a munkanélküliség magas számai figyelmeztetnek arra, hogy nem lenne helyes egy az egyben mindent átvenni. Náluk is - ugyanúgy, mint nálunk - van bizonyos aggodalom az 1992 végére kitűzött határidővel kapcsolatban; ekkorra kell kialakulnia az egységes belső piacnak. A gyengébbek félnek attól, hogy az erősebbek szorongatni fogják őket. A ,,protekcionista erőd,, létrejöttével kapcsolatos aggodalmakat is látják, és igyekeznek biztosítani partnereiket arról, hogy nyitottak maradnak. Láthattuk, hogy a szabványosítástól a jogalkotási rendszerig egységes szabályozásra törekednek, s egyfajta konföderáció, szövetségi állam megteremtése felé haladnak. Ez már nagyon komoly gondot vethet fel a kivülállók, nem csak a KGST, hanem az EFTA-országok számára is. - Kérdés: Ide kapcsolódik, hogy újságírók de a képviselők is többször feltették a kérdést: nem tervezi-e Magyarország, hogy valamikor a Közösség tagjai közé kerüljön? Meglepte-e ez a kérdés? - Nem lepett meg, de én erre azt mondtam, hogy előbb az Európai Gazdasági Közösséggel tavaly aláírt megállapodást kell megvalósítani. Ők azt hangsúlyozták, hogy ez jó megállapodás. Ami engem illet, nem voltam tőle teljesen elragadtatva, mert tudom, hogy a GATT-tagjaként nekünk eleve jár a diszkriminációtól mentes kezelés, elbánás, márpedig ez a megállapodás az úgynevezett kényes termékek listáját illetően 1995-ig tartja fenn a mennyiségi megkülönböztetéseket. (folyt.)
1989. február 17., péntek 14:10
|
Vissza »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (4.rész)
|
Ezzel kapcsolatban azonban biztató volt az az igéret, hogy versenyképességünk növekedésével, a reformok folytatódásával a közösség kész lesz meggyorsítani e lista felszámolását. Természetesen nekünk kell alkalmazkodnunk egy nagyobb erőhöz, egy fejlett közösséghez, hogy az együttműködést fejlesszük. Tehát először ezt a megállapodást kell megtölteni tartalommal, sőt sor kerülhet kiegészítésére is, figyelembe véve például a Budapest-Bécs világkiállítás tervét. Ezzel kacsolatban például újabb szakértői együttműködést lehet kezdeményezni a közlekedési infrastruktúra tekintetében. Ezt minél gyorsabban, hatékonyabban kell megtenni. Az 1995 utáni távlatot illetően végig kell gondolni: lehetséges-e, hogy Magyarország társult tagként közeledjen tovább a közösséghez, úgy, mint egyes EFTA-tagállamok. A közösség maga is így gondolkodik, hiszen tudja, hogy a KGST tagja vagyunk és nem akarunk kivonulni erről a piacról éppen akkor, amikor ők ott új pozíciókat kívánnak szerezni. Ezzel egyidejűleg még jobban illeszkednünk kell a nyugat-európai integrációs folyamatokhoz, politikailag is, a helsinki folyamat értelmében és gazdaságilag is. Ami azonban a közösségi tagságot illeti, látjuk - és erről szó esett Strasbourgban is - hogy még a semleges Ausztria esetleges felvételi kérését is eltérően ítélik meg a tizenkettek szervezetében, hiszen annak 11 tagja az Atlanti Szövetséghez tartozik. Hosszabb történelmi távlatban viszont, ha előre haladunk a leszerelés területén, ha egyszer sikerül felszámolni a szemben álló katonai szövetségeket, a NATO-t és a Varsói Szerződést, akkor ezen a téren is új helyzet jön létre; a semlegesség is átértékelődik, más lesz a katonai szövetséghez már nem tartozó országok közeledése. Ez egy távolabbi perspektíva, egy összeurópai integrációs folyamat része lenne, de ehhez előbb előre kell haladni a leszerelés, a demokrácia fejlesztése, az emberi jogok megvalósítása terén, tehát itt több csatornán és irányban kellene előbbre lépnünk. - Kérdés: Ennek a látogatásnak volt a külpolitikai vonatkozások mellett egy belpolitikai vetülete, újdonsága is. A múltban külföldön illett egy hangon szólni. Most viszont tanui lehettek partnereink és a nemzetközi sajtó is, hogy a delegációban egyes - fontos - kérdésekben eltérő, illetve egyes esetekben egymást vitató nézetek is kifejezésre jutottak. (folyt.)
1989. február 17., péntek 14:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (5.rész)
|
- Már a küldöttség összeállításánál arra törekedtünk, hogy a magyar Országgyűlés különböző bizottságainak képviselői legyenek jelen, továbbá figyelembe vettük az Országgyűlésben megmutatkozó érdektagoltságot, s a politikai rendszer változásának jelenségeit. A küldöttség nyolc tagjából csak három tagja az MSZMP-nek. Otthon szinte már természetes, hogy bizonyos kérdéseket eltérően közelítünk meg, s ez most az eszmecserék során is kitűnt. A partnerek számára újdonság lehetett, hogy egy magyar országgyűlési küldöttség tagjai nincsenek mind feltétlenül szinkronban a küldöttség vezetőjével; például Király Zoltán nem úgy közelítette meg a többpártrendszer kérdését, mint én. Így a küldöttség összetételében is tükröződtek a Magyarországon kibontakozó viharos változások. Ehhez most már hozzá kell szoknunk, de ahhoz is, hogy ha vannak is véleményeltéréseink, nagyon fontos, hogy az ország érdekeinek, a nemzeti érdekeknek az érvényesítését elősegítsük, szem előtt tartsuk az ország sorsát. - Kérdés: Ebben a tekintetben mi volt a tapasztalata? - Úgy látom, hogy a küldöttség képes volt válaszolni mindazokra a kérdésekre, amelyek felmerültek; nagyobb volt a szavahihetősége, mivel képes volt képviselni mindazt, ami most az ország érdekében áll, maga is kifejezve a Magyarországon zajló viharos átalakulást. - Kérdés: Ez új elem a magyar külkapcsolatokban? - Igen, azt hiszem, nemzetközi kapcsolatainkban ez újfajta megközelítés. +++
1989. február 17., péntek 14:39
|
Vissza »
|
|
Kiegészítés mtik 1032-es hírünkhöz (Szűrös Mátyás interjúja, 1. rész)
|
(Az anyag 22. sorával kezdődő mondatban): Igen alapos megbeszélésekre került sor Lord Plumbbal, az Európa Parlament elnökével, találkoztunk a Közösségek miniszteri tanácsának soros elnökével, Pedro Solbes Mira spanyol államtitkárral, valamint Frans Andriessennel...(stb.)
1989. február 17., péntek 18:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|