|
|
|
|
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (3. rész)
|
Ugyanakkor kicsendült az aggodalom, nehogy megbomoljon a stabilitás Magyarországon. Úgy kell tehát végig vinni a demokratizálási folyamatot, például a képviseleti demokráciára való áttérést, hogy az ne veszélyeztesse az ország stabilitását. Többször is kifejezésre jutott: nincs olyan igény a Nyugat részéről, hogy eltávolodjunk korábbi partnereinktől. Kérdés: Az Európa Parlament különböző irányzatú képviselői nem csak a közösség eredményeiről, de gondjairól, árnyoldalairól is sokat beszéltek, nem egyszer kritikus hangon. Vagyis: a látogatás talán arra is felhívta a figyelmet, hogy mit nem kell átvenni a közösségtől, illetve hogy szükség van bonyolult realitásainak árnyalt tanulmányozására. - Általában az az eredményes politika, amely a realitásokból indul ki. Itt is látni kell, hogy a civilizációs és az ipari fejlődés rendkívül magas szintjét érték el, de például a munkanélküliség magas számai figyelmeztetnek arra, hogy nem lenne helyes egy az egyben mindent átvenni. Náluk is - ugyanúgy, mint nálunk - van bizonyos aggodalom az 1992 végére kitűzött határidővel kapcsolatban; ekkorra kell kialakulnia az egységes belső piacnak. A gyengébbek félnek attól, hogy az erősebbek szorongatni fogják őket. A ,,protekcionista erőd,, létrejöttével kapcsolatos aggodalmakat is látják, és igyekeznek biztosítani partnereiket arról, hogy nyitottak maradnak. Láthattuk, hogy a szabványosítástól a jogalkotási rendszerig egységes szabályozásra törekednek, s egyfajta konföderáció, szövetségi állam megteremtése felé haladnak. Ez már nagyon komoly gondot vethet fel a kivülállók, nem csak a KGST, hanem az EFTA-országok számára is. - Kérdés: Ide kapcsolódik, hogy újságírók de a képviselők is többször feltették a kérdést: nem tervezi-e Magyarország, hogy valamikor a Közösség tagjai közé kerüljön? Meglepte-e ez a kérdés? - Nem lepett meg, de én erre azt mondtam, hogy előbb az Európai Gazdasági Közösséggel tavaly aláírt megállapodást kell megvalósítani. Ők azt hangsúlyozták, hogy ez jó megállapodás. Ami engem illet, nem voltam tőle teljesen elragadtatva, mert tudom, hogy a GATT-tagjaként nekünk eleve jár a diszkriminációtól mentes kezelés, elbánás, márpedig ez a megállapodás az úgynevezett kényes termékek listáját illetően 1995-ig tartja fenn a mennyiségi megkülönböztetéseket. (folyt.)
1989. február 17., péntek 14:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|