|
|
 |
|
 |
Szűrös Mátyás interjúja az MTI-nek (2.rész)
|
- Kérdés: Milyen következtetésekre adtak módot ezek az
eszmecserék?
- A hozzánk intézett kérdésekben, a beszélgetések során
megfogalmazódtak az Európai Közösség bizonyos követelményei is.
Ahhoz, hogy tovább közeledjünk az Európai Közösséghez, szükséges,
hogy folytassuk előrehaladásunkat belső jogalkotásunkban a
jogállamiság érdekében. Szükséges, hogy demokratikus viszonyok
alakuljanak ki Magyarországon, hogy az emberi jogok érvényesüljenek
Vissza-visszatérően utaltak arra, hogy a közösségi tagsághoz
alapvető követelmény a többpárti demokratikus rendszer, s
Görögország, Spanyolország, Portugália csak akkor léphette át a
Közösség küszöbét, amikor ez megszületett. Úgy tűnik, az ilyen
irányú haladás a kivülről való kapcsolatépítésnek is fontos
ösztönzője lehet.
- Kérdés: A magyarországi fejlődés érezhető érdeklődést váltott
ki és rokonszenvet élvezett itt Strasbourgban, sőt bizonyos
aggodalom is volt tapasztalható, aggódás kísérletünk sikeréért;
egyfajta európai sorsközösségérzet volt kitapintható. Régen ilyenkor
szokás volt feltenni a kérdést: mi van emögött, nem húzódik-e meg a
kinyilvánított szimpátia mögött hátsó gondolat, örüljünk-e, jó-e, ha
nekünk szurkolnak. Hogyan látja ezt Ön most?
- Mi természetesen örülünk, ha rokonszenveznek velünk. Én magam
is szóltam már arról, hogy még nyitottabbak akarunk lenni a
nemzetközi színtéren. Az egyoldaló orientációt a magyar
külpolitikában fel kell váltania egy kiegyensúlyozott politikai
vonalvezetésnek, amelynek értelmében a Kelettel és a Nyugattal való
kapcsolatépítés egyaránt fontos. Mi úgy értjük ezt, hogy nekünk
nagyon fontos a szövetség a baráti országokkal, és az a hatalmas
piac, amit a Szovjetunió, illetve a KGST jelent. Ugyanakkor, ha meg
akarjuk gyorsítani Magyarország felzárkózását a legfejlettebb ipari
országok színtjéhez, akkor Nyugat-Európával, illetve az Európai
Közösségel is fejleszteni kell a kapcsolatot. Ehhez arra van
szükség, hogy Magyarország megbízható partner legyen. Ezért nagy
figyelemmel kísérik itt Strasbourgban azt, ami Magyarországon
történik, szurkolnak nekünk, rokonszenvvel kísérik, főleg a
demokratizálási folyamatot. (folyt.)
1989. február 17., péntek 13:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|