|
|
 |
|
 |
Horn Gyula és Balogh Sándor egy szovjet-magyar történészbizottság felállításáról
|
1989. február 17., péntek - Oleg Bogomolov szovjet akadémikus, a szocialista rendszerrel foglalkozó kutatóintézet igazgatója japán lapokban megjelent interjújában egyebek közt felvetette egy szovjet-magyar történészbizottság felállításának lehetőségét, s a bizottság munkája nyomán a közelmúlt magyar történelmének áttekintését, esetleges újraértékelését, fehér foltjainak eltüntetését.
A nagy érdeklődést kiváltó nyilatkozat kapcsán, a négy évtized
közös feldolgozásának lehetőségéről kérdezte az MTI munkatársa Horn
Gyula külügyminisztériumi államtitkárt és Balogh Sándort, az MSZMP
KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját. Ők mindketten részt
vesznek az MSZMP KB által létrehozott történelmi albizottság
munkájában, így közreműködtek a Társadalmi Szemlében napvilágott
látott tanulmány elkészítésében is, amely 1945 utáni történelmünket
számos új szempont figyelembevételével összegzi.
Horn Gyula szerint mindenképpen csak üdvözölni lehet egy
szovjet-magyar történészbizottság létrehozását. Az államtitkár úgy
vélekedett, hogy a közös tudományos munka első lépése lehetne annak
tisztázása, ki és milyen dokumentumokkal rendelkezik, hol lelhetők
fel a magyar vonatkozású forrásanyagok. Mert jelenleg nem lehet
tudni, léteznek-e egyáltalán a keresett dokumentumok,
megtalálhatók-e valamelyik szovjetunióbeli levéltárban vagy
archívumban. Ezzel a problémával a történelmi albizottság is
találkozott munkája során.
Balogh Sándor ugyancsak támogatja egy magyar és szovjet
szakemberekből álló munkabizottság felállítását. Hozzáfűzte azonban,
hogy az együttműködés nem előzmények nélküli, hiszen a hatvanas évek
közepe óta tevékenykedik a szovjet-magyar történész vegyesbizottság,
s éppen legutóbbi - január végi - ülésükön vetődött fel a második
világháború utáni időszak közös forrásfeldolgozáson alapuló
kutatása. Emellett a Párttörténeti Intézet és a moszkvai
Marxizmus-Leninizmus Intézet kerekasztal-megbeszélésein is
napirendre került az együttes múltfeltárás lehetősége.
- Bogomolov akadémikus - tette hozzá Balogh Sándor - példaként
említette a már működő szovjet-lengyel történészbizottságot. Nos, a
mi esetünkben remélhetőleg még könnyebb az együttműködés, hiszen a
két ország viszonylatában nincsenek olyan tisztázásra váró, súlyos
kérdések, mint a lengyel történelemben a katyni tragédia. (MTI)
1989. február 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|