|
|
|
|
Vitával kezdődik a reprivatizálás kereskedelmünkben - Ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Beck Tamás kereskedelmi miniszter véleményével sokan szálltak szembe a szakma helyzetéről és feladatairól indított vitában a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteki ülésén. A testületnek a miniszter adott tájékoztatást a kereskedelem idei feladatairól, egyyebek között a sokakat érdeklő reprivatizálásról.
A miniszterhez előre eljuttatott kérdések között fontos helyet kapott az úgynevezett reprivatizálás, a magánkereskedelem élénkítése. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány ennek révén költségvetési bevételre számít, ám nem kívánják a folyamat kibontakozását adminisztratív úton erőltetni. Mivel - a tapasztalatok szerint - léteznek vállalati keretek között is jól működő szervezett üzletláncok. A kibontakozáshoz azonban az eddigiektől eltérő módszerek alkalmazására van szükség, ellenkező esetben nem várható előrelépés sem a kereskedelemben, sem a gazdaság más területein. A miniszter - egy másik témával kapcsolatban - elmondta: véleménye szerint a 40 órás munkahét bevezetése a kereskedelemben nem célszerű, sőt kívánatos lenne meghosszabbítani a nyitva tartást, mert az éjjel-nappal működő üzletek nagy sikert aratnak a vevők, vásárlók körében. Arra a kérdésre, hogy a minisztérium tesz-e valamit az importengedélyezési eljárások gyorsítására, elmondta: április 1-jéig hivatalt hoznak létre, ennek feladatkörébe tartoznak majd az engedélyezési eljárások, valamint a kereskedelemfejlesztési tevékenység. Szólt arról is, hogy a Kereskedelmi Minisztérium létszámát 600 főre csökkentik, s várható, hogy a leépítések után egy hatékonyabb szervezet fogja írányítani és segíteni a kereskedelmi tevékenység korszerűsítését. A központi vezetőség tagjai közül többen a miniszterétől eltérő véleményt hangoztattak. Kifejtették azt a véleményüket, hogy a tárca vezetőjétől több megértést várnának a szakma gondjai iránt, s nagyobb azonosulást a szakszervezetet és a kereskedelmi dolgozókat leginkább foglalkoztató kérdésekkel. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 11:59
|
Vissza »
|
|
Vitával kezdődik a reprivatizálás kereskedelmünkben - Ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége (2. rész)
|
Nem látják be például, miért zárkózik el a miniszter a 40 órás munkahét bevezetésétől, sőt miért szorgalmazza a vasárnapi és éjjel-nappali nyitva tartást, amikor a kormányzat célkitűzései között a fogyasztás csökkentése szerepel. A munkaidő csökkentése emellett már csak azért is indokolt lenne a kereskedelemben, mert a jelenlegi körülmények között béremelésre nem igen van mód. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 12:01
|
Vissza »
|
|
Vitával kezdődik a reprivatizálás kereskedelmünkben - ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége (3. rész)
|
Többen szóvá tették, hogy a reprivatizálási elképzeléseket nem tartják eléggé átgondoltnak, mivel - egyes vélemények szerint - előbb az átalakulás feltételeit kellene megteremteni, s ebbe az irányba még nem történtek lépések. A minisztérium egyik tisztviselője a közelmúltban egy napilapban fejtette ki véleményét erről a témáról, és ez a nyilatkozat minisztériumi állásfoglalásnak tűnt. Az abban foglaltakkal több felszólaló nem értett egyet, és fönntartásait hangoztatva folyamatos és bőséges információt kért a tárca vezetőjétől. Enélkül ugyanis nehéz kialakítani egy mindenki számára valóban elfogadható és az érdekeltek számára vonzó álláspontot, majd hozzálátni a reprivatizálási program megvalósításához. Több felszólaló ismét sürgette a kereskedelemben dolgozók bérhelyzetének javítását. Beck Tamás ezek után ismételten szót kért. Elmondotta: úgy érezte, mintha valamilyen egyeztető tárgyaláson vett volna részt, s kicsit képet kapott arról is, hogy az érdekvédelem manapság a szakszervezetek részéről mennyire összetett tevékenységet jelent. Elismerte azt is, hogy nem számított ilyen nagy létszámú hallgatóságra, eredetileg olyan beszélgetésre készült föl, amelyen nem ennyire széles körben merülnek fel a problémák. Valamennyi kérdésre nem is adott választ, azonban igen határozottan leszögezte: a minisztérium nem tud semmit tenni a kereskedelemben dolgozók fizetésének emeléséért. (MTI)
1989. február 17., péntek 14:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|