|
|
|
|
Mi lesz a konszenzussal? 2.
|
Hiszen konszenzus értékű egy település döntése egy-egy új út nyitásáról, vízmű építéséről, vagy éppen arról, hogy mire költsék a falu pénzét. S természetesen, ha áttételek segítségével is, de közmegegyezés kérdése egy-egy új törvény meghozatala, csakúgy mint az a tény, hogy az új alkotmány tartalmazza-e a népszavazás elrendelésének és lebonyolításának szabályait vagy sem. Első hallásra, első olvasatra úgy tűnhet: a demokratikus választások jelentik a közmegegyezést. A konszenzus azonban több ennél. Igaz, demokratizmus nélkül nem beszélhetünk közmegegyezésről, de a konszenzus lényegesen többet jelent a demokratikus többség akaratának megvalósulásánál. S talán éppen ezért lehet és van különös rangja, súlya és jelentősége a demokratikus vitáknak. A közmegegyezés - leegyszerűsítve - minősített többségi vélemény. S nem is kell messzi időkbe visszamennünk, ha ezt értelmezni akarjuk. Elég öszehasonlítnunk a pár évvel ezelőtt annyi vihart kavart településfejlesztési hozzájárulás, az "ezerszer elátkozott" teho "karrierjét" az egyes településeken. Ahol az ötven százalék plusz egy fő fogadta el, szavazta meg a tehot, ott azóta már meg is szüntették, ahol viszont a lakosság több mint kilencven százaléka fogadta el, kötötte meg a konszenzust, ott hasznosan él és virágzik. Nyilvánvaló, hogy minél erőteljesebb a többség, annál nagyobb a valószínűsége a közmegegyezésnek, amely már nem csak elfogadást, alkalmanként beletörődést, hanem sokkal inkább elkötelezettséget, az adott célért való tenni akaró szándékot is jelenti. Ezért kellenek hát a viták. A vitákhoz pedig természetesen az érvek, ellenérvek, a vitázó készség, a nyitottság és a tisztesség. Igen, a tisztesség is, amely mentes gyűlölettől, elvakultságtól, hatalom adta fölénytől, mindent kritizáló demagógiától. Olyan vitákra van szükség, amelyekre a partnerek a meggyőzés szándékával, de a meggyőzhetőség lehetőségével érkeznek. Fel kell készülnünk ezekre a vitákra. S ez a felkészülés nemcsak tisztességet és jószándékot igényel, nemcsak a vitakészséget követeli meg, hanem legelsősorban a szellemi, s jó értelemben vett ideológiai muníciót is. Mert ma már egyre kevesebbet érnek a korábban vitának minősített "beszámolók" akár tanácsüléseken, akár a Parlamentben zajlanak azok. Küszöbön áll hazánkban a többpárt rendszer. A pártok kialakulásával minden bizonnyal erősödnek majd a viták, amelyek középpontjában való részvétel, a programok elfogadtatása áll. Konszenzusok nélkül nincs, nem lehet előrelépés. (MTI-Press) ág/pé B. A.
1989. február 17., péntek 10:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|