|
|
 |
|
 |
Németh-Vranitzky - délutáni tárgyalás (2. rész)
|
A Nagycenken megkezdett sajtókonferencia folytatásaként a
tárgyalások befejeztével Németh Miklós és Franz Vranitzky az esti
órákban Ruszton találkozott ismét a sajtó képviselőivel.
Elsőként Franz Vranitzky értékelte Ausztria és Magyarország
kapcsolatainak alakulását. Hangsúlyozta: Ausztria cselekvő
rokonszenvvel követi a magyar reformokat. Álláspontjában abból indul
ki, hogy Európában a politikai, társadalmi stabilitás, a kulturális,
gazdasági fejlődés érdekében el kell kerülni az egyes országok
elszigetelődését. Bár Ausztria Magyarországtól eltérő társadalmi
berendezkedésű ország, ugyanúgy állandó kihívásokkal kell
szembenéznie. Ez megköveteli az állandó nyitottságot a világra.
Ausztria számára Európa éppen e nyitottságot jelenti.
Egy török újságíró Franz Vranitzkynak egy korábbi beszédét
idézte, amelyben a kancellár annak lehetőségét taglalta, hogy
esetleg szocialista országok is tagjai legyenek az EFTA-nak. Ennek
lehetőségét az NSZK-ban tett látogatása alkalmával Beck Tamás
kereskedelmi miniszter sem zárta ki. Az újságíró érdeklődött: a
mostani tárgyalásokon szóba került-e ez a kérdés?
Németh Miklós válaszában elmondta: a magyar kormányban a
külgazdaság-politikáért Beck Tamás kereskedelmi miniszter a felelős.
A kormány valóban koncepcionális döntést hozott a világgazdasági
nyitásról. Ehhez értelemszerűen hozzátartozik az is, hogy az európai
integrációkkal, ezek egyes tagországival kölcsönösen előnyös
kapcsolatokra törekszik Magyarország. Elvileg tehát nem zárható ki
egy ilyen javaslat megvitatása. Az EFTA-hoz való csatlakozási
javaslatot a kormány még nem tárgyalta. ,,A glasznoszty jegyében
azonban ma már Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy bizonyos
javaslatokat a sajtóból ismernek meg a kormány tagjai, néha még maga
a kormányfő is,,.
Mind az osztrák, mind a magyar sajtó beszámolt Bogomolov szovjet
akadémikus nyilatkozatáról, amelyben elméletileg elképzelhetőnek
tartotta Magyarország esetleges osztrák jellegű, semleges státusát
is. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban Németh Miklós véleményét
kérdezték. (folyt.)
1989. február 13., hétfő 20:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|