|
|
 |
|
 |
Még egyszer a félbeszakadt hoki örökrangadóról (1. rész)
|
1989. február 6. hétfő (MTI) - Nem tudták a csapatok befejezni a
Kisstadionban az elmúlt hétvégi FTC - Ú. Dózsa jégkorong
örökrangadót, mivel Moharos László játékvezető az utolsó harmad 10.
percében, egy petárdadurranás után véget vetett a találkozónak.
Azóta sokan vitatták, szükség volt-e idő előtt lefujni a találkozót,
talán be lehetett volna fejezni a küzdelmet. Mi a véleménye a
történtekről a zöld-fehérek megbizott szakosztályvezetőjének,
illetve a dózsások egyik válogatottjának?
- Szerintem igaza volt Moharosnak, mivel a végső sipszó előtt
figyelmeztette a nézőket, hagyják abba a petárdadobálást - igy
Szepeshelyi István. - Ezzel együtt nem szeretném, ha kizárólag a
ferencvárosi szurkolókat érné kritika, a lila-fehér rajongók
hasonlóan viselkedtek. Úgy érzem, a rendfenntartók nem tettek meg
minden tőlük telhetőt, pedig az lett volna a feladatuk, hogy
megakadályozzák az indulatok elfajulását.
Mit lehet tenni a közönség megfékezésére?
- Az a véleményem, hogy ez nem hokibotrány volt: botrány, amit
az utóbbi időben a sportpályákon - sajnos - gyakran tapasztalni.
Mindezt pár rendbontónak köszönhetjük, akik csupán jelentéktelen
részét alkotják az igazi szurkolóknak. Csak Magyarországon dobálnak
például jégkorong mérkőzéseken szerpentineket és szotyolát a
pályára, ami különösen balesetveszélyes. Sajnos, ha ez folytatódik,
lehet, hogy az ilyen emberek miatt kell majd esetleg közönség nélkül
lejátszani a döntő mérkőzéseket...
A találkozó eredményével kapcsolatban mire számít?
- Ezúttal jobban kijött a lépés a Dózsának, s nem létezik, hogy
tíz perc alatt behoztuk volna ötgólos előnyüket. Igazságosnak
tartom, ha a fegyelmi bizottság elfogadja a pályán elért 6:1-es
eredményt.
A lila-fehérek ismét magukra találtak, s különösen a régóta
kimagasló tehetségnek tartott Ancsin János villogott. Mi az ő
véleménye?
- Valóban jól ment a játék, s ezúttal a góllövés is többször
sikerült az első sornak - mondta. - De a pályán sajnos sokszor nem
értjük meg egymást, néha minden lehetőséget elpuskázunk, ezért
kaptunk ki ezt megelőzően sorozatosan a ferencvárosiaktól.
(folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 12:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|