|
|
|
|
A Hévizi tó jövője - Munkásgyülés Ajkán (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - Ezerötszáz aluminiumipari dolgozó részvételével tartott munkásgyűlésen vitatták meg hétfőn az ajkai sportcsarnokban, milyen hatása van a nyirádi bauxitbányának, illetve az ott feltétlenül szükséges karsztviz-kiemelésnek a Hévizi tóra. Jelen voltak a gyűlésen az érintett minisztériumok képviselői, s a Hévizi Tóvédő Egyesület tagjai is. Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója arról számolt be, hogy a 22 ezer embert foglalkoztató tröszt 1988-ban 215 millió dollár nettó devizahozammal járult hozzá az ország fizetőképességének javításához. A magyar aluminiumipar azonban, e kiváló eredmények ellenére, sem kapja meg azt az erkölcsi elismerést, amelyre pedig joggal igényt tartana. A munkáját ugyanis beárnyékolja az, hogy a közvélemény a nemzeti kincsnek számitó Hévizi tavat félti a bauxitbányászattól. A vezérigazgató tényeket sorolt fel e véleménye szerint megalapozatlan nézetek ellenében. Mikor a tudomány jelezte - mondotta többek között -, hogy szoros összefüggés van a karsztvizszint és a Hévizi tó vízhozamának csökkenése között, a nyirádi bányában megszüntették a vizkiemelés növelését, majd jelentős csökkentést rendeltek el. Tavaly már a korábbi 305 helyett 230, az idén pedig csak 220 köbméter vízet emeltek, illetve emelnek ki percenként a bányából, s betartják az egyéb ezzel kapcsolatos előirásokat is. Mindez nagy gazdasági áldozattal járt, mert le kellett mondani 10 millió tonna jó minőségü bauxit felszinre hozásáról. Felszólaltak a munkásgyülésen a Hévizi Gyógyfürdő-kórház képviselői is. Ők azt hangoztatták, hogy a vizkiemelés mérséklése ellenére tovább csökken a gyógytó vízhozama és a szükséges 450 helyett a másodpercenkénti utánpótlás nem éri el a 300 litert sem. Ugyanakkor csökkent a viz hőmérséklete, szulfittartalma és a rendkivül fontos kénbontó baktériumok hasznos tevékenységében is változás tapasztalható. Gondot okoz az is, hogy a korábbi 2 nap helyett ma már csak 4 és fél nap alatt cserélődik ki a tó vizkészlete, s ez az egyensuly további megingásához vezethet. Más hozzászólók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy mindezek ellenére a Hévizi tóval kapcsolatban ma még túlzás természeti katasztrófáról beszélni, bár ugyanakkor ők sem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy megfelelő intézkedések nélkül a helyzet hamarosan valóban kritikussá válhat.(folyt.köv.)
1989. január 23., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|