|
|
 |
|
 |
A Hévizi tó jövője - Munkásgyülés Ajkán (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - Ezerötszáz aluminiumipari dolgozó
részvételével tartott munkásgyűlésen vitatták meg hétfőn az ajkai
sportcsarnokban, milyen hatása van a nyirádi bauxitbányának, illetve
az ott feltétlenül szükséges karsztviz-kiemelésnek a Hévizi tóra.
Jelen voltak a gyűlésen az érintett minisztériumok képviselői, s a
Hévizi Tóvédő Egyesület tagjai is.
Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója
arról számolt be, hogy a 22 ezer embert foglalkoztató tröszt
1988-ban 215 millió dollár nettó devizahozammal járult hozzá az
ország fizetőképességének javításához. A magyar aluminiumipar
azonban, e kiváló eredmények ellenére, sem kapja meg azt az erkölcsi
elismerést, amelyre pedig joggal igényt tartana. A munkáját ugyanis
beárnyékolja az, hogy a közvélemény a nemzeti kincsnek számitó
Hévizi tavat félti a bauxitbányászattól. A vezérigazgató tényeket
sorolt fel e véleménye szerint megalapozatlan nézetek ellenében.
Mikor a tudomány jelezte - mondotta többek között -, hogy szoros
összefüggés van a karsztvizszint és a Hévizi tó vízhozamának
csökkenése között, a nyirádi bányában megszüntették a vizkiemelés
növelését, majd jelentős csökkentést rendeltek el. Tavaly már a
korábbi 305 helyett 230, az idén pedig csak 220 köbméter vízet
emeltek, illetve emelnek ki percenként a bányából, s betartják az
egyéb ezzel kapcsolatos előirásokat is. Mindez nagy gazdasági
áldozattal járt, mert le kellett mondani 10 millió tonna jó minőségü
bauxit felszinre hozásáról.
Felszólaltak a munkásgyülésen a Hévizi Gyógyfürdő-kórház
képviselői is. Ők azt hangoztatták, hogy a vizkiemelés mérséklése
ellenére tovább csökken a gyógytó vízhozama és a szükséges 450
helyett a másodpercenkénti utánpótlás nem éri el a 300 litert sem.
Ugyanakkor csökkent a viz hőmérséklete, szulfittartalma és a
rendkivül fontos kénbontó baktériumok hasznos tevékenységében is
változás tapasztalható. Gondot okoz az is, hogy a korábbi 2 nap
helyett ma már csak 4 és fél nap alatt cserélődik ki a tó
vizkészlete, s ez az egyensuly további megingásához vezethet.
Más hozzászólók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy
mindezek ellenére a Hévizi tóval kapcsolatban ma még túlzás
természeti katasztrófáról beszélni, bár ugyanakkor ők sem rejtették
véka alá azt a véleményüket, hogy megfelelő intézkedések nélkül a
helyzet hamarosan valóban kritikussá válhat.(folyt.köv.)
1989. január 23., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|