|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Párizsi vélemény a kormányátalakításról
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. április 26. (SZER, Magyar Híradó) - A ma bejelentett kormányátalakítási tervekről Kende Péter, Párizsban élő magyar szociológus véleményét hallják: - A változtatási tervek véleményem szerint a jelenlegi kormány tekintélyvesztésével függnek össze, és a kiszemelt új személyek nyilvánvalóan úgy vannak kiválogatva, hogy azok-egy bizonyos járulékos presztízst hozzanak a jelenlegi kormánynak. Sőt, a változással kapcsolatban emlékezni kell arra a nemrégiben elhangzott ellenzéki javaslatra, amely szerint a jelenlegi kormányt az új választások kiírásáig egy szakember-kormánnyal kell fölváltani. Ezt az indítványt a Szabad Demokraták Szövetsége tette. Mármost ennek az elképzelésnek a legfőbb akadálya az, hogy Magyarországon aránylag kevés olyan szakértő van a porondon, aki valamilyen módon ne tartoznék a hatalomhoz, ne tartoznék abba a rétegbe, amelyet nyugati szakkifejezéssel establishmentnek szoktak nevezni. Elég nehéz olyan személyiségeket találni, akik értenek is a dolgokhoz és függetleneknek mondhatók. Az establishment közé tartozó szakemberekhez tartozik Horn Gyula is, aki jó nevű külpolitikus, de köztudomásúlag tagja az MSZMP Központi Bizottságának, sőt úgy hírlik, hogy ezen belül ambíciói is vannak, messzemenő ambíciói. A kommunista pártnak ő a reformszárnyához tartozik, így például tagja volt annak a történelmi bizottságnak, amely 1956 jelentőségét újraértékelte. Kívülről nagyon nehéz megítélni, hogy a magyar külpolitikában bekövetkezett változások milyen személyekhez kapcsolódnak. Az kétségtelen, hogy Horn Gyula a magyar külügyi apparátusban egyike volt azoknak, akik egy önállóbb magyar külpolitikai vonalat szorgalmaztak, de ebben azért nem állt egyedül. A 80-as évek közepén a Brezsnyev-korszak vége felé a szovjet külpolitika teljes lerobbanása és lejáratódása idején a magyar államvezetők egy része is fölfedezte, hogy a magyar külpolitika négy évtizede túlságos szolgaisággal igazodott a mindenkori szovjet vonalhoz. Magyarország Rákosi és Kádár alatt a szovjet blokk legönállótlanabb csatlósa volt, és saját nemzeti szempontjait - egy-két gazdasági érdek kivételével - úgyszólván még említeni se merte. Ezzel a vonallal szakított a Kádár alatt felnőtt fiatalabb külpolitikus nemzedék, amelyhez Horn Gyula is tartozik. Például Horn Gyula tavaly azzal tűnt föl, hogy egy nagyon bátor hangú jelentést írt arról, hogy le kell állítani a bős-nagymarosi vízlépcső építését, mert az semmiképpen nem szolgálja Magyarország közelebbi és távolabbi érdekeit. De ismétlem, nagyon nehéz megítélni, hogy egy külpolitikai csapaton belül, amely Magyarország külügyeit intézi, s tulajdonképpen mit lehet egyik vagy másik személynek tulajdonítani. Mindamellett abban kell reménykedni, hogy egy ilyen változás nem egészen véletlenül történik, és Horn Gyula személyével talán meg fog erősödni az az irányzat, amely Magyarországnak Európán belül egy új, sajátos, önállóbb státust akar létrehozni. +++
1989. április 26., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|