|
|
 |
|
 |
Agrokémiai tanácskozás a környezet védelméről Gödöllőn
|
1989. október 24., kedd - Ésszerű kompromisszumot kell találni a mezőgazdasági kemikáliák felhasználásában, hogy a környezetet kevesebb ártalom érje - hangoztatták kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, az egyetem és a Chemolimpex Magyar Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat szervezésében megkezdődött négynapos agrokémiai tanácskozás résztvevői. Amint az előadásokból kiderült, a magasabb terméseredmények érdekében gyakran nyakló nélkül alkalmazott kemikáliák mind súlyosabb megterhelést jelentenek környezetünkre, sőt közvetlenül az emberre. A talajba került túladagolt vegyszer nemcsak a termőföldet károsítja. Felszívódik a növénybe, a takarmányba, ezáltal az állati szervezetbe, s így nem ritkán káros anyagokat hordozó élelmiszert fogyasztunk. A jelenlegi gazdasági szabályzórendszer mindezt elősegíti, hiszen a mezőgazdaság és a kemikáliákat gyártó ipar egyaránt a termelés fokozásában érdekelt, a minőségi, környezetvédelmi szempontok gyakran háttérbe szorulnak.
Amint a mostani tanácskozás is jelzi, az agrár- és a vegyipar
szakemberei felismerték, hogy a kedvezőtlen hatások fokozódásának
meggátlására felül kell emelkedni a különböző ipari és argrárlobbik
érdekein. Szükség lenne olyan érdekeltségi rendszerre - szögezték le
az előadók -, amely a termelőt, a gyártót, a kutatót egyaránt arra
ösztönözné, hogy az általuk készített, illetve alkalmazott
vegyszerek ne tegyék tönkre a természetet. Vannak is már ilyen
irányba mutató törekvések. A kutatók olyan eljárásokat dolgoztak ki,
amelyekkel elejét lehet venni a műtrágyapazarlásnak, alkalmazásukkal
pontosan meghatározható, mennyi a növény optimális igénye. Az ipar
az agresszív szerek helyett már környezetbarát vegyianyagokat épít
be néhány növényvédőszerbe. A kisgazdaságok térhódítása is kedvez
majd a különféle biológiai módszereknek, a kisebb táblákon például
olyan növényi sorrend állítható össze, amely kemikáliák nélkül is
távol tartja a kártevőket. Mindezeket a lehetőségeket megvitatják a
tanácskozás résztvevői, s ajánlásokat dolgoznak ki szélesebb körű
bevezetésükre, s mindenekelőtt a közgazdasági szabályozók
módosításában érintett tárcák vezetői számára. (MTI)
1989. október 24., kedd 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|