|
|
 |
|
 |
A népszavazás - Haraszti Miklós szemével
|
----------------------------------------
Washington, 1989. november 27. (Amerika Hangja, Világhíradó,
Thassy Jenő) - A budapesti vonal végén Haraszti Miklós, az SZDSZ
egyik vezető tagja. A reggeli adatok, amiket itt hallottunk: 58,2
százalék szavazott, 55,1 százalék érvényes, 8 százalék hiányzik
vidékről. Nem hivatalosan még azt hallottam a Ti irodátokból, az
SZDSZ-től - állítólag, hogy 7 ezer újabb szavazat jött azóta be, és
javult a Ti szempontotokból a kilátás. Helyes ez az információ?
- Igen, azt hiszem véglegesnek mondható, hogy megnyertük - a
négypárti koalíció megnyerte - a npszavazást, és elismerte most már
Pozsgay is a győzelmünket a 3 órai sajtóértekezletén. Az a helyzet,
hogy azt még meg kell erősíteni ugyan a Választási Bizottságnak, de
technikailag befezettnek tekinthető az ügy.
- Milyen érzéssel tölt téged ez el?
- Nagyszerű érzés, elsősorban nem kell elmerülnünk ebben a
pusztító, és az ország számára költséges elnökválasztósdi játékban,
semmi sem áll közénk és a parlamenti választások közé, és
nekiláthatunk a valódi feladatnak, egy erős parlament és egy erős
kormány létrehozásának.
- Meglepő volt számodra ez az eredmény?
- Meglepő volt, mert nagyon nehéz körülmények között kellett
harcolnia a négy pártnak, és nagyon úgy nézett ki, mintha valahol
valakik elhatározták volna, hogy nem nyerhetünk. De ennek ellenére,
amikor láttuk, hogy milyen hatalmas (...) akkor egészen
természetesnek tűnt: hát persze, hát miért ne értené meg a nép azt,
hogy miről van szó, ha egyszer őróla van szó. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A népszavazás Haraszti Miklós szemével - 1. folyt.
|
- Tulajdonképpen arról van szó, hogy a volt uralkodó párt utolsó
lehetőségét arra, hogy valamilyen mádon valamilyen hatalmat mentsen
át a jövendő demokráciánkba - ezt ez elnöki tervet - kellett
valahogy megakadályozni, és a parlamenti választások útjában álló
akadályt eltávolítani. Megakadályozni, hogy egy kétpólusú hatalmi
szisztéma jöjjön létre.
- Menjünk tovább. Pozsgay Imre jövője?
- Hogy?
- Hogy mi a véleményed Pozsgay Imre politikai jövőjéről?
- Őszintén szólva: nem tudom. Mi azt gondoltuk, hogy a
történelem nyilván meleg szavakkal fog megemlékezni arról a
szerepről, amit az államport szétroncsolásában játszott, de hát ez
nem ok arra, hogy a következő négy évben nagyhatalmú elnökként
gyakorlatilag - legjobb szándékai mellett, vagy ellenére is - a múlt
árnyékaként akadályozza a demokratizáció folyamatát.
- Az SZDSZ-nek nincs elnökjelöltje. Gondolkodtatok efölött
azóta?
- Miért gondolkodtunk volna, mikor nem szükséges elnököt
választani, hiszen a nép úgy döntött, hogy ne legyen elnökválasztás
a parlamenti választások előtt. A választás után a parlament fogja
megválasztani az elnököt. Mi javasoltuk, hogy a többi párttal
egyetértésben esetleg meg lehet fontolni, hogy közvetlen
elnökválasztással legyen - az új alkotmánymódosítással: közvetlen
elnökválasztással legyen majd választva az elnök a szabad
választások után - de az természetesen már nem lehet "politikai
elnök" - amilyen Pozsgay Imre és minden más elnökjelölt szeretett
volna lenni. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A népszavazás Haraszti Miklós szemével - 2. folyt.
|
- Mi a kilátás arra, hogy ezt a javaslatot elfogadják?
- Népszerűvé vált - úgy tűnik - a közvetlen elnökválasztás
gondolata, ezért is szavazott tulajdonképpen olyan sok ember a "nem"
szavazatra is. Ennek semmi akadálya. Nekünk egy a fontos: az
elnökség ne legyen hatalmi pólus a parlamenttel szemben, és ne
legyen hatalom-átmentés a volt rendszer számára.
- Van még kilátás a hatalom-átmentésre?
- Én úgy érzem, hogy nemigen. Azt hiszem, hogy a parlamenti
választások: most már nyitott pálya, és semmi sem áll annak az
útjában, hogy valóban megkezdődjék a magyar demokrácia élete.
- Miklós
Egy utolsó kérdés: Milyen érzéssel tölt el benneteket
a hír, hogy Csehszlovákiában egy teljes átállásra került sor?
- Ezt tényleg vártuk. Ez mindennap várható volt, hogy a
demokratikus forradalom egész Kelet-Közép-Európában győz. Igen-igen
szégyelltük volna, hogyha a referendummal elbukunk, és mi maradunk
hátul ebben a folyamatban. +++
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|