|
|
|
|
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
|
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák.
A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani. Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük szerint csak az új Országgyűlés hozhat. A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló tényező lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (2. rész)
|
Az átmenetről szóló tárgyalásokat végül is a mostani referendummal a nép fejezte be - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. Nem csekély a népszavazás anyagi haszna sem - folytatta. - Sikerült megtakarítani az elnökválasztás tetemes költségeit. További megtakarítást eredményezett volna, ha a címer kérdéséről is november 26-án döntött volna a nép. Ezt azonban az Országgyűlés manővere, miszerint a címerről történő döntést nem a már elrendelt referendummal, hanem a bizonytalan elnökválasztással kötötte össze, megakadályozta. Az SZDSZ szerint ebben a kérdésben a jelenlegi Parlamentnek korrigálnia kell hibás döntését. Célszerűnek tűnik, hogy a címerrel kapcsolatos népszavazás kiírását a jelenlegi Országgyűlés az újra ruházza át. Végezetül a népszavazás eredményének könyvelhető el az is, hogy hozzájárult a szavazási gépezet finomításához, a technika kipróbálásához. A referendum legnagyobb haszna pedig az, hogy lehetőséget ad a gazdasági csőd felszámolásának mihamarabbi megkezdésére, hiszen ez irányban csak az új Parlament, illetve az új Országgyűlésnek alárendelt kormány tehet hathatós lépéseket - vélekedett az SZDSZ ügyvivője. Arra a kérdésre, hogy nem okoz-e hatalmi vákuumot az államfőválasztás elhalasztása a parlamenti választásokat követő időszakra, kifejtette: az országnak Szűrös Mátyás személyében van ideiglenes köztársasági elnöke, aki képes az átmeneti időszakban ellátni a szükséges feladatokat. Mint mondta, nem tart attól, hogy az államfő megválasztásának elhalasztása miatt a külföld bizonytalanná válik. Nagy baj lenne ugyanis azt hinni - hangsúlyozta Haraszti Miklós -, hogy egyetlen személyen múlik a demokratikus átalakulás. Jóval erősebb és nagyobb garancia az, hogy a nép aktív és hajlandó kiállni a demokrácia mellett. (MTI)
1989. november 28., kedd 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|