|
|
|
|
Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - Csütörtök előtt nem tudják nyilvánosságra hozni a népszavazás végeredményét - jelentették be az Országos Választási Bizottság képviselői kedden a Parlamentben, ahol elsősorban a nemzetközi sajtó munkatársaival találkoztak.
A hivatalos végeredmény közlése azért szenved késedelmet, mert hétfő estig a 20 terület 11007 jegyzőkönyvének csupán egynegyedét sikerült feldolgozni, s a beérkezett jegyzőkönyvek között a vártnál több akadt, amely jogi felülvizsgálatot is igényel. A jegyzőkönyvek feldolgozása folyamatos, a munka éjjel-nappal folyik. x x x Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Ezen a tájékoztatón is - mint vasárnap óta minden alkalommal, amelyen a választási bizottság, a választási iroda és a sajtó képviselői találkoztak - a legélesebben a nyilvánosság kérdése vetődött fel. Az első - már ismert - gondot az okozta, hogy több sajtóorgánum megsértette a választójogi törvény azon passzusát: ,,a szavazást megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos.,, Mint kiderült, a törvénysértés ténye igaz. Ám arra a kérdésre: ki és minek alapján dönti el, hogy egy sajtóbeli írás - akár burkolt - választási kampánynak minősül-e avagy sem - nincs válasz. A legjellemzőbb példa erre az Országgyűlés azon - pénteken elfogadott és szombaton (a tiltott napon) közzétett - nyilatkozata, amelyben a népszavazás kiírásáról szóló határozatát ért vádakra válaszolt. A probléma azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az alapvető kérdés ugyanis az: mit tegyen az újságíró, a szerkesztő - s ez elsősorban az írott sajtó munkatársaira vonatkozik -, ha olyan eseményről kell írást közölnie, amelyen akár a szavazással, akár a választással kapcsolatos vélemény, állásfoglalás hangzik el, s amely csak a ,,tiltott,, napon jelenhet meg? Ha nem írja meg - megszegi tájékoztatási kötelezettségét. Ha megírja - megszegi a választójogi törvényt. Arra sem válaszol a törvény, hogy ki és miként járhat el a törvénysértőkkel szemben, ugyanis sem a népszavazásról szóló, sem pedig a választójogi törvény nem tartalmaz erre vonatkozó szankciókat. A második, nagy vihart kavart kérdés: kinek van joga a szavazás adatait nyilvánosságra hozni? (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (2. rész)
|
A választójogi törvény ugyanis - amely a népszavazás lebonyolítására is irányadó - rendelkezik arról: a választási szervek rendelkezésére álló adatok, tények nem titkosíthatók; a szavazás napján 20 óra előtt részeredményt nyilvánosságra hozni tilos, valamint az előzetes és végleges eredményt az Országos Választási Bizottság közzéteszi. A kérdésre azonban nem ad - legalábbis a joghoz nem értők számára - választ. Sokak számára érthetetlen volt az a hétfő délelőtti - s az aznap nyilvánosságra hozott tájékoztatásnak ellentmondó - közlés, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója úgy döntött: a népszavazás előzetes és ideiglenes eredményét nem hozza nyilvánosságra. Teljes bizonytalanságban lévén az Országos Választási Bizottság - hiszen senki sem tudta, Kéry Andrásnak van-e ehhez joga egyáltalán - eleinte elfogadta ezt. A kétely azonban nem hagyta nyugodni az OVB tagjait, s rövid idő múltán ellenkező értelmű döntést hoztak. Nevezetesen: a bizottság hétfő esti ülését követően nyilvánosság elé tárja az előzetes és ideiglenes eredményt. A bizottságnak ez az ülése azonban robbanásig feszült légkörben zajlott le. Időközben ugyanis ez az eredmény kiszivárgott, bejelentették a négypárti sajtótájékoztató, elhangzott Pozsgay Imre államminiszter szájából egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Végülis: még a bizottság ülése előtt szinte bárki hozzájuthatott az írásos eredménylistához vagy szóbeli tájékoztatást kaphatott. A keddi sajtóbeszélgetésen az Országos Választási Bizottság képviselője kijelentette: az információkat az Országos Választási Bizottság egyetlen tagja sem szivárogtatta ki. Kiderült az is, hogy a részeredményeket előbb kapta meg a belügyminisztériumi államtitkár, Gál Zoltán - akinek külön szoba állt rendelkezésére a Parlamentben a népszavazás idején -, mint az OVB. Ezt az állítást a Belügyminisztérium képviselője cáfolta, tisztázatlan maradt viszont, hogy a BM Választási Irodája és az Országos Választási Bizottság alá-, fölé- esetleg mellérendeltségi viszonyban állt-e egymással? Megválaszolatlan kérdés maradt az is: kideríthető-e bizonyíthatóan az előzetes eredmény kiszivárogtatójának kiléte, milyen formában vonható felelősségre és kinek van ehhez joga? (MTI)
1989. november 28., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|