|
|
|
|
Folyamatosan értékelik a népszavazás adatait - végeredmény kedden (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Minimális különbség dönti el, hogy a Magyar Köztársaság elnökét januárban közvetlenül a nép, avagy az országgyűlési választások után megalakuló új parlament választja-e meg.
A népszavazás parlamenti központjában hétfőn délelőtt megtartott tájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára ismertette az utolsó - hétfő hajnali 5 óra 51 perckor született - ideiglenes részeredményt. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamatosan feldolgozott, telefonon beérkezett adatok szerint a pártok munkahelyi szerveződésével, az MSZMP vagyonelszámolásával és a munkásőrség feloszlatásával kapcsolatos kérdésekre adott, az Országgyűlés döntéseit megerősítő szavazatok aránya lényegében az első részeredmények közlése óta szinte változatlan - 94 százalék körüli. Miként elmondták: ez már csaknem biztosra vehető végeredmény. Az első és legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára és mikéntjére adott válaszok egyre inkább a fele-fele arányhoz közelítenek. Hétfőn reggel - 10.049 jegyzőkönyet, az összes 91,3 százalékát alapul véve - erre a kérdésre 3.886.316-an (ez 55,1 százalék) adtak le érvényes szavazatot. Közülük 1.949.793-an voksoltak nemmel (ez 50,2 százalék), azaz arra, hogy közvetlenül a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Viszont csupán 13.270-nel kevesebben vélték úgy, hogy az új parlamentnek kellene megválasztani a köztársasági elnököt (49,8 százalék). Ezek az adatok csak ideiglenesek, a végső arány változhat - hangsúlyozták. Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult állampolgárok száma 7.058.324 volt, a leadott szavazatok száma pedig 4.106.485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka vett részt a népszavazáson. A népszavazás parlamenti központjába folyamatosan érkeztek a hivatalos jegyzőkönyvek. A tájékoztatás időpontjáig 10 területi központból továbbították ezeket, viszont Budapest még nem volt közöttük. Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója mindezekhez hozzáfűzte: még mintegy ezer jegyzőkönyv beérkezését várják. Nagyobbrészt Pest megyében, de több más területi központban, szavazókörben is szükségessé vált a jegyzőkönyvek újbóli ellenőrése; részben, mert összeadási hibákat fedeztek fel, részben pedig egyes jegyzőkönyveknél jogi kifogások is felmerültek. (f.)
1989. november 27., hétfő 12:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folyamatosan értékelik a népszavazás adatait - Végeredmény kedden (2. rész)
|
A még hiányzó jegyzőkönyvek beérkezése előtt megkezdődött a meglévők adatainak feldolgozása. A végleges eredményt kedden délelőtt hozzák nyilvánosságra. Ezt megelőzően - miként elhangzott: ÁNH-döntés alapján - az előzetes és ideiglenes végeredményt nem teszik közzé. Az MTI munkatársa e döntéssel összefüggésben azt kérte: a 100 százalékos ideiglenes eredményt is közöljék, miután a központban az előző napon kapott tájékoztatás alapján a hazai és a külföldi sajtó arról informálta a magyar lakosságot és a külföldi érdeklődőket is, hogy hétfőn nyilvánosságra hozzák, s az állampolgárok várják ezt az adatot. A javaslathoz több sajtóorgánum munkatársa csatlakozott, s az Országos Választási Bizottság több képviselője is annak a véleményének adott hangot: legyen folyamatos az adatszolgáltatás ezen a napon is. Végül az ÁNH szakmai érvei győztek. Ezek között szerepelt: a még hiányzó és folyamatosan, de területenként különböző időpontban érkező jegyzőkönyvek óránként változtathatják a részeredményeket, s ilyen minimális különbségek esetében azok közlése megtévesztő lenne. Ráadásul ezek az adatok nem hitelesek, telefonjelentéseken alapulnak. Éppen ezért nem vállalkozik az ÁNH arra, hogy valamennyi jegyzőkönyv adatainak átvizsgálása, korrekciója, lezárása előtt bármiféle végeredményt nyilvánosságra hozzon. Jó néhány újságíró hangsúlyozta: nem folyamatos, óráról órára változó adatszolgáltatást igényel a nyilvánosság, hanem egyetlen olyan előzetes és ideiglenes adatot még a nap folyamán, akár az esti órákban, amely a jegyzőkönyvek átvizsgálása után valószínűsíti az eredményt. (MTI)
1989. november 27., hétfő 12:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|