Rendszerváltás és az MTI

	Nyilvánosság Klub
München, 1989. május 3. (SZER, Magyar híradó) - A Nyilvánosság Klub tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Hajnal István Kör is részt vett. Gadó György jelenti Budapestről: - Kutatható-e a történelem? - ezt a kérdést tették fel és erről rendezi most szombaton soron következő vita délelőttjét is a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub. A kérdés időszerű és teljesen nyilvánvaló - mutatott rá Pethő Iván gazdaságtörténész. A történelmi múlt feltárása, valósághű megismertetése a nemzet önismeretének és azonosságtudatának szerves része. Eddig azonban politikai szempontok és korlátozások szabták meg a kutatás lehetőségeit. Tulajdonképpen ma sincs még másképp. A rendezvényen nemcsak a Nyilvánosság Klub és a vele együttműködő független szervezetek képviselői vesznek majd részt, hanem számos olyan személy is, aki - akár kutatóként, akár a másik oldalról - érintett az ügyben. Meghívták Zinner Tibort is, azt a történészt, aki szakmai elnöke a kormányzat által a koncepciós perek felülvizsgálatának előkészítése végett felállított bizottságnak. Zinner azonban nem jön el - amint mondotta: e tisztének átvételekor esküvel fogadott hallgatást. Ami egyébként Zinner személyét illeti, Bácskai Vera a történettudományok doktora a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a történész társadalomnak nincs bizalma iránta, mint az említett bizottság társelnöke iránt. Sőt: a bizottság maga sem érdemes a bizalomra, mivel nem független történészek, hanem pártalkalmazottak képezik a zömét. Összetételéről sem a Tudományos Akadémiát, sem a szakmái intézményeket, sem pedig az ugyancsak érdekelt egyházakat nem kérdezték meg. Mindesetre - hangsúlyozta Bácskai Vera - ajánlatos lesz e bizottság munkájára és e a munka körülményeire addig is odafigyelni, hogy újabb fontos iratok el ne tűnjenek. Az iratállomány ugyanis már eleve igen foghíjas. Zinner Tibor egy ízben maga mondta el, hogy 1959-ben a koncepciós perekkel kapcsolatos iratanyag jelentékeny részét megsemmisítették. Máig sem tudni kik, és kiknek a rendelkezésére. A sajtókonferenciát rendező társadalmi szervezetek nevében Litván György történész, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának képviselője kijelentette: ezzel a bizottsággal nem kívánnak együttműködni. A hatalom ma, amikor már nem térhet ki a közvélemény követelése elől és kénytelen legalább külszín szerint hozzálátni az ártatlanul elítéltek rehabilitációjához, hasonlóképpen jár el, mint annak idején Rákosiék. Tessék-lássék munka, hiányos nyilvánosság, nem hitelképes közreműködők. Pethő Iván felhívta a sajtó megjelent képviselőinek a figyelmét, hogy mindenekelőtt arra a szerepre kell rámutatni, amelyet a kommunista pártvezetés politikai döntései játszottak a koncepciós perek elindításában. Az 1956-os események megítélése sem holmi történész szakbizottságok dolga. A forradalom nem attól forradalom, hogy ma valamiféle bizottság esetleg annak minősíti, hanem attól, hogy a résztvevői, a kortársak forradalomként élték meg, és forradalom gyanánt épült be a nemzet történelmi tudatába. Ebben az összefüggésben, mint e történelem dokumentumai, és mint a nemzeti önismeret tényezője lesz igen érdekes a szombati vita délelőttön ismertetésre kerülő némelyik dokumentum, továbbá az a két kiadvány, amelyet a Századvég című független folyóirat erre a napra időzít. Az Igazság a Nagy Imre-ügyben című kötet első kiadásban már 30 évvel ezelőtt megjelent Nyugaton, és szerzői már akkor cáfolhatatlanul bebizonyították, mennyire hazugok a hatalom úgynevezett érvei. A másik kiadvány a forradalom napjaiban elhangzott rádióadások szövegét gyűjti egybe, és hallatlanul érdekes forrást ad a kutatók, valamint a nagyközönség kezébe. +++ 1989. május 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »