|
|
 |
|
 |
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon
nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn -
a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár-
rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé,
ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása
látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését:
- Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével
újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való
együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg.
Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne.
Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a
magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal
indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai
helyzetben elavulttá vált.
A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a
berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak
negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori
vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK
lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak
Ausztriába menekülni.
Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a
riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK
lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések
száma? - erről ma még csak találgatni lehet.
A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok
erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is
hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben
javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági
kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta
a két német állam határán történt véres incidensek miatt
fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni.
Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak
felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is
érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges
kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az
ország finn-típusú semlegességének gondolatáról.
Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet
akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a
kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává
lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni
látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették.
Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet
magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek
ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti
kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván
elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a
nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások
történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|