|
|
|
|
Az MSZMP és a szociáldemokrácia
|
(Kármentő Imre) München, 1989. május 1. (SZER, Magyar híradó) - Kommunista vezetők újabban szívesen emlegetik az állítólagos rokonságot pártjuk és a szociáldemokrácia között. A Grósz-féle pártvezetésnek ez a törekvése kapott hangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet április végén bonyolított le a kommunista párt Társadalomtudományi Intézete. A szociáldemokrácia és a nyugati politikai rendszerek címmel megtartott kétnapos eszmecserén az intézet helyettes vezetője azt állította, hogy az MSZMP történelmi folytatója a magyarországi kommunista és szociáldemokrata mozgalomnak. Ugyan talán csak ő tudja, miképpen lehetett a magyar szociáldemokráciának a folytatása az az MSZMP, amelyik mindig is a Magyar Kommunista Pártot, illetve a KMP vallotta történelmi elődjének és előzménynek. Hogy csak egyetlen példát mondjak a pártkongresszusok sorszámozása is ezt mutatja. Azt viszont mindenki tudja, hogy a magyar kommunista és a szociáldemokrata párt 1947-ben nem asszimilálódott egymáshoz, hanem az elődjét mindenesetői felfalta az utóbbit. Az idősebbek még jól emlékeznek rá, hogy az erőszakkal egyesített pártban tűzzel-vassal irtották a szociáldemokrata hagyományokat, sőt nem csak azokat, de sokszor magukat a szociáldemokratákat is, akik közül soknak börtön, internálás, politikai megsemmisülés lett a sorsa. Az MSZMP mind a mai napig nem tagadta meg a proletárdiktatúra elméletét, nem utasította el ünnepélyesen a leninizmust. A belső pártirányítás mindmáig a demokratikus centralizmusnak elkeresztelt diktatórikus rendszerre épült. A vezetőség csak a legutóbbi két-három évben tett némi engedményt az utóbbi tekintetében, elismerve a különféle politikai platformok, párton belüli létezésének szabadságát, de még mindig vonakodik megadni a frakciók létjogát. A pártvezetés többségi csoportja nem hajlandó engedni a reformszárny sürgetésének, nem akar rendkívüli pártkongresszust összehívni. Pedig ez hozhatná meg a tényleges fordulatot afelé, hogy bolsevik jellegű pártból szociáldemokrata jellegűvé váljék az MSZMP, ami egyébként csakugyan nélkülözhetetlen feltétele a valóságos magyar demokrácia létrejöttének és megmaradásának. A (..?) mélységesen őszinte vizsgálata és feltárása helyett a jövőt megalapozó mélyreható változások helyett a Grósz-féle pártvezetés fogcsikorgatva megadott engedményekkel próbálkozik. Kénytelen azonban lépésről-lépésre hátrálni és ez tovább rombolja presztizsét. Ebben a szituációban egyenesen groteszk módon hat Grósz kijelentése: miszerint az MSZMP erkölcsi kötelességének tartja, hogy segítse a feltámadott szociáldemokrata pártot. A szociáldemokraták aligha köszönik meg neki ezt a nagylelkűséget, de ez az ő dolguk. Mindenkire tartozik viszont az a kérdés, miért van szükség Grósz szerint is külön szociáldemokrata pártra, ha egyszer az MSZMP a szociáldemokrata hagyományok folytatója. Bár a mind aktívabban politizáló magyar társadalmat nem tartom naivnak, a magukat szociáldemokratává átfestő kommunisták láttán néha azért szeretnék felkiáltani, vigyázat mázolva! +++
1989. május 1., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|