|
|
|
|
Pető Iván nyilatkozata
|
(Kasza László) München, 1989. április 27. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap már nyilatkoztak független szervezetek képviselői, hogy kielégítőnek tartják-e a kormányban tervezett változtatásokat. A válasz egyértelmű nem. Miért? - kérdeztem Pető Iván gazdaság- történésztől, aki egyik megfogalmazója a Szabad Demokraták Szövetsége programjának. Fenntartják-e tovább is követelésüket, hogy mondjon le a kormány és lépjen helyébe - a következő választásokig - szakértőkből álló átmeneti kormány? Bár azóta az SZDSZ ügyvivői és semmilyen vezető testülete nem tanácskozott mióta ezt a változást bejelentették, ráadásul még nem is vált formálissá a változás, tehát a parlament nem fogadta el, de azt gondolom: miután semmilyen alapvető feltétel nem változott az SZDSZ nyilatkozatának kiadása óta, hogy fenntartja az SZDSZ az álláspontját, mégpedig egész röviden a következők miatt. Az SZDSZ nem a kormány egyes tagjainak szakértelmét vonta kétségbe, hanem az egész konstrukciót, amilyen térben ez a kormány mozog, tartja elfogadhatatlannak. Nagyon nagy jelentősége van itt a szimbólumoknak, mármint a lakosság számára látható szimbólumoknak. Arról van szó ugyanis, hogy ez a kormány, a Németh Miklós-féle kormány, olyan intézkedéseket hozott, amelyek után a lakosság jelentős része, bármilyen kényszerítő helyzetben van is a kormány és bármennyire objektíve szükségszerű egyes megszorító intézkedéseket hoznia, nem tudja már többet megkülönböztetni a kapkodást a ténylegesen szükséges intézkedésektől. És ez nem egyes miniszterek cseréjén múlik, hanem az egész kormányzaton, amit elsősorban természetesen a kormányfő személye testesít meg. Tehát ez az egyik. A másik érv, ami megint csak szimbólumokra utal, hogy azt hiszem a két legnépszerűtlenebb miniszter, akik a kormányzattal szembeni bizalmatlanságot leginkább megtestesítik, az a környezetvédelmi miniszter és a szociális és egészségügyi miniszter, és ők a helyükön maradtak. Most ez nem azt jelenti, hogy ha Maróthyt leváltják, őt egyedül kicserélnék, akkor megváltozna az álláspontunk, csak azt kívánom jelezni, hogy még ilyen dologban sem történt alapvető változás, és - hogy ismét visszatérjek Maróthy személyére -, ha van valaki, aki a Kádár-korszakhoz képest a folyamatosságot szimbolizálja, akkor éppen ő az, ráadásul egy olyan tárca élén, amelyik a nagymarosi vízlépcsőhöz ilyen nagymértékben kötődik. Tehát az SZDSZ álláspontja lényegében abból indul ki - mint ami már az eredeti nyilatkozatban is benne van -, hogy a kormánynak, a szakértői kormánynak ki kéne tudni lépnie a lakosság hangulatára orientálódni próbáló év eleji engedmények és az apparátusok és vállalatok nyomásába - természetesen ide értve a pártapparátust - és nyomásával kialakult háromszög kényszeréből, és talán egy szakértői kormány amelynek élén is szakértő állna, meg tudná ezt tenni. Mindehhez hozzá kell tenni azonban azt, hogy a javaslat kompromisszumos, hiszen abból indulunk ki, az SZDSZ abból indul ki, hogy csak olyan kormány képes a válságból kivezetni az országot, amelyik a lakosság bizalmát és álláspontját megtestesítő parlament megbízottja. Tehát határozott és magabiztos intézkedéseket hozhat, úgy mint egy demokratikus ország kormánya. +++
1989. április 27., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|