Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Pető Iván nyilatkozata

(Kasza László)
München, 1989. április 27. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap már
nyilatkoztak független szervezetek képviselői, hogy kielégítőnek
tartják-e a kormányban tervezett változtatásokat. A válasz
egyértelmű nem. Miért? - kérdeztem Pető Iván gazdaság-
történésztől, aki egyik megfogalmazója a Szabad Demokraták
Szövetsége programjának. Fenntartják-e tovább is követelésüket,
hogy mondjon le a kormány és lépjen helyébe - a következő
választásokig - szakértőkből álló átmeneti kormány?
    
    Bár azóta az SZDSZ ügyvivői és semmilyen vezető testülete nem
tanácskozott mióta ezt a változást bejelentették, ráadásul még nem
is vált formálissá a változás, tehát a parlament nem fogadta el, de
azt gondolom: miután semmilyen alapvető feltétel nem változott az
SZDSZ nyilatkozatának kiadása óta, hogy fenntartja az SZDSZ az
álláspontját, mégpedig egész röviden a következők miatt. Az SZDSZ
nem a kormány egyes tagjainak szakértelmét vonta kétségbe, hanem az
egész konstrukciót, amilyen térben ez a kormány mozog, tartja
elfogadhatatlannak. Nagyon nagy jelentősége van itt a
szimbólumoknak, mármint a lakosság számára látható szimbólumoknak.
    
    Arról van szó ugyanis, hogy ez a kormány, a Németh Miklós-féle
kormány, olyan intézkedéseket hozott, amelyek után a lakosság
jelentős része, bármilyen kényszerítő helyzetben van is a kormány
és bármennyire objektíve szükségszerű egyes megszorító
intézkedéseket hoznia, nem tudja már többet megkülönböztetni a
kapkodást a ténylegesen szükséges intézkedésektől. És ez nem egyes
miniszterek cseréjén múlik, hanem az egész kormányzaton, amit
elsősorban természetesen a kormányfő személye testesít meg. Tehát
ez az egyik.
    
    A másik érv, ami megint csak szimbólumokra utal, hogy azt hiszem a
két legnépszerűtlenebb miniszter, akik a kormányzattal szembeni
bizalmatlanságot leginkább megtestesítik, az a környezetvédelmi
miniszter és a szociális és egészségügyi miniszter, és ők a
helyükön maradtak. Most ez nem azt jelenti, hogy ha Maróthyt
leváltják, őt egyedül kicserélnék, akkor megváltozna az
álláspontunk, csak azt kívánom jelezni, hogy még ilyen dologban sem
történt alapvető változás, és - hogy ismét visszatérjek Maróthy
személyére -, ha van valaki, aki a Kádár-korszakhoz képest a
folyamatosságot szimbolizálja, akkor éppen ő az, ráadásul egy olyan
tárca élén, amelyik a nagymarosi vízlépcsőhöz ilyen nagymértékben
kötődik.
    
    Tehát az SZDSZ álláspontja lényegében abból indul ki - mint ami már
az eredeti nyilatkozatban is benne van -, hogy a kormánynak, a
szakértői kormánynak ki kéne tudni lépnie a lakosság hangulatára
orientálódni próbáló év eleji engedmények és az apparátusok és
vállalatok nyomásába - természetesen ide értve a pártapparátust -
és nyomásával kialakult háromszög kényszeréből, és talán egy
szakértői kormány amelynek élén is szakértő állna, meg tudná ezt
tenni. Mindehhez hozzá kell tenni azonban azt, hogy a javaslat
kompromisszumos, hiszen abból indulunk ki, az SZDSZ abból indul ki,
hogy csak olyan kormány képes a válságból kivezetni az országot,
amelyik a lakosság bizalmát és álláspontját megtestesítő parlament
megbízottja. Tehát határozott és magabiztos intézkedéseket hozhat,
úgy mint egy demokratikus ország kormánya. +++
    
    


1989. április 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD