|
|
|
|
Interjú Urbán Györggyel
|
London, 1989. április 18. (BBC, Panoráma) - A magyar televízió Panoráma című műsorában hosszú beszélgetést sugárzott Alexander Dubcekkel a Csehszlovák Kommunista Párt volt főtitkárával, aki a Prágai Tavasz elnevezésű reformmozgalom legázolása óta teljes mellőzöttségben él. A tévéinterjúban többek Között azt mondotta, hogy Kádár János és a lengyel pártvezető Gomulka - akik iránt még 1968 nyarán is bizalommal volt - talán megakadályozhatták volna, hogy katonai akcióval erőszakkal vessenek véget a Szovjetunió vezette kelet- európai csapatok a Prágai Tavasz igyekezetének, emberi arculatú szocializmus megteremtésére. Felhívtuk telefonon tengerparti otthonában az Angliában élő ismert Kelet-Európa szakértőt Urbán Györgyöt, hogy megkérdezzük mi az ő véleménye? Valóban leszavazhatta volna Kádár és Gomulka a csehszlovákiai bevonulást? - Én úgy látom, hogy a Dubcek ezzel az okfejtésével eléggé történelemellenes véleménynek ad hangot. Tudniillik könnyű ugye 20 vagy több év távlatából azt mondani, ja igen, ezt meg azt kellett volna az akkori főszereplőnek tenniök. És más az ugye, valóságérzettel abba a helyzetbe beleéreznünk magunkat, hogy valóban meg lehetett volna ezt tenni. Én úgy látom, hogy még ha sikerült volna is Kádárt és Gomulkát valamiképpen rávenni, vagy ők maguk, saját indításból rávették volna magukat arra, hogy ellenezzék a Brezsnyev-féle terveket és szembe szálljanak a Szovjetunió akaratával, vagy legalább arra rávegyék a Brezsnyev- féle vezetőséget, hogy elhalasszák Csehszlovákia megszállását, vagy pedig ismét megvizsgálják valamilyen módon, mint ahogy Dubcek említi, megvizsgálják valami módon, hogy tulajdonképpen igazából is mi folyik Prágában. Még akkor sem gondolom, hogy ez valóban megváltoztatta volna a történelmi fejleményeket, Mert hát mi is tarthatta volna vissza a szovjeteket attól, hogy ha nem a többi közép-kelet-európai állammal együtt, hát egyedül végrehajtsák az ország megszállását. Ugye erre már volt példa Magyarországon 1956-ban és könnyen megtehették volna 1968-ban is, valami olyasmit érvelvén, hogy a Szovjetunió mint a Varsói Szerződés, vagy a szocialista államok megbízottja és élcsapata végrehajtja az ő nevekben is ezt a megszállást. Kihagyták volna a németeket, ugye Kelet-Németországot, mint pszichológiailag és történelmileg alkalmatlan alanyokat, vagy ennek a végrehajtásnak megszállására, de megtették volna ők önmaguk. Nem látom be, hogy mi akadályozhatta volna meg őket ebben. Az, hogy a Kádárék vagy a Gomulkáék ennek ellentmondtak volna, semmiképpen sem. - Elképzelhető-e az, hogy Kádár kivonta volna magát ebből a közös akcióból úgy, mint a románok? - Ez elképzelhető lett volna. Dubcek szerint ugye - és a budapesti rádió igen jól rákérdezett erre - attól félt állítólag Kádár, hogyha ő nem vesz részt ebben, akkor a magyarországi otthoni reformmozgalmat a szovjetek le fogják állítani és talán őt magát is leváltják. És azt kell mondanom, hogy ebben van valami reális, volt valami reális lehetőség. Úgyhogy elképzelhető az legalábbis, hogy az 1970-es években megvalósult igen tetemes magyarországi reformok, amelyek mégis csak Kádár útján váltak lehetővé, nem valósultak volna meg, ha őt leváltják. +++
1989. április 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|