Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú Urbán Györggyel

London, 1989. április 18. (BBC, Panoráma) - A magyar televízió
Panoráma című műsorában hosszú beszélgetést sugárzott Alexander
Dubcekkel a Csehszlovák Kommunista Párt volt főtitkárával, aki a
Prágai Tavasz elnevezésű reformmozgalom legázolása óta teljes
mellőzöttségben él.
    
    A tévéinterjúban többek Között azt mondotta, hogy Kádár János és a
lengyel pártvezető Gomulka - akik iránt még 1968 nyarán is
bizalommal volt - talán megakadályozhatták volna, hogy katonai
akcióval erőszakkal vessenek véget a Szovjetunió vezette kelet-
európai csapatok a Prágai Tavasz igyekezetének, emberi arculatú
szocializmus megteremtésére.
    
    Felhívtuk telefonon tengerparti otthonában az Angliában élő ismert
Kelet-Európa szakértőt Urbán Györgyöt, hogy megkérdezzük mi az ő
véleménye? Valóban leszavazhatta volna Kádár és Gomulka a
csehszlovákiai bevonulást?
    
    - Én úgy látom, hogy a Dubcek ezzel az okfejtésével eléggé
történelemellenes véleménynek ad hangot. Tudniillik könnyű ugye 20
vagy több év távlatából azt mondani, ja igen, ezt meg azt kellett
volna az akkori főszereplőnek tenniök. És más az ugye,
valóságérzettel abba a helyzetbe beleéreznünk magunkat, hogy
valóban meg lehetett volna ezt tenni. Én úgy látom, hogy még ha
sikerült volna is Kádárt és Gomulkát valamiképpen rávenni, vagy ők
maguk, saját indításból rávették volna magukat arra, hogy
ellenezzék a Brezsnyev-féle terveket és szembe szálljanak a
Szovjetunió akaratával, vagy legalább arra rávegyék a Brezsnyev-
féle vezetőséget, hogy elhalasszák Csehszlovákia megszállását, vagy
pedig ismét megvizsgálják valamilyen módon, mint ahogy Dubcek
említi, megvizsgálják valami módon, hogy tulajdonképpen igazából is
mi folyik Prágában.
    
    Még akkor sem gondolom, hogy ez valóban megváltoztatta volna a
történelmi fejleményeket, Mert hát mi is tarthatta volna vissza a
szovjeteket attól, hogy ha nem a többi közép-kelet-európai állammal
együtt, hát egyedül végrehajtsák az ország megszállását.
    
    Ugye erre már volt példa Magyarországon 1956-ban és könnyen
megtehették volna 1968-ban is, valami olyasmit érvelvén, hogy a
Szovjetunió mint a Varsói Szerződés, vagy a szocialista államok
megbízottja és élcsapata végrehajtja az ő nevekben is ezt a
megszállást. Kihagyták volna a németeket, ugye Kelet-Németországot,
mint pszichológiailag és történelmileg alkalmatlan alanyokat, vagy
ennek a végrehajtásnak megszállására, de megtették volna ők
önmaguk.
    
    Nem látom be, hogy mi akadályozhatta volna meg őket ebben. Az, hogy
a Kádárék vagy a Gomulkáék ennek ellentmondtak volna, semmiképpen
sem.
    
    - Elképzelhető-e az, hogy Kádár kivonta volna magát ebből a közös
akcióból úgy, mint a románok?
    
    - Ez elképzelhető lett volna. Dubcek szerint ugye - és a budapesti
rádió igen jól rákérdezett erre - attól félt állítólag Kádár,
hogyha ő nem vesz részt ebben, akkor a magyarországi otthoni
reformmozgalmat a szovjetek le fogják állítani és talán őt magát is
leváltják. És azt kell mondanom, hogy ebben van valami reális, volt
valami reális lehetőség. Úgyhogy elképzelhető az legalábbis, hogy
az 1970-es években megvalósult igen tetemes magyarországi reformok,
amelyek mégis csak Kádár útján váltak lehetővé, nem valósultak
volna meg, ha őt leváltják. +++
    


1989. április 18., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD