|
|
|
|
SZDSZ-konferencia
|
München, 1989. április 16. (SZER, Világhíradó) - Egy fontos hazai társadalmi szerv, a Szabad Demokraták Szövetségének konferenciájáról számolhatunk be hallgatóinknak. - Kasza László jelentkezik Budapestről: - Megint egyszer telt ház a Corvin Moziban - nemcsak a nézőtéren, de az előcsarnokban is. A Szabad Demokraták Szövetsége tartja programelfogadó nagygyűlésének második fordulóját. Szinte mindenki kezében ott van az elmúlt hetek budapesti bestsellere, az SZDSZ programja, amely - így mondta Szabad György professzor, aki a Magyar Demokrata Fórum, a másik nagy független mozgalom üdvözletét hozta - sok ponton a legjobb magyar program. Szabad György szenvedélyes, mégis bölcs beszéde fontos volt az egész független tábor szempontjából, mert összefogásra szólította fel ezeket a szervezeteket, arra, hogy az ellenzéki kerékasztalnál egyeztessék programjukat az MSZMP-vel szemben. A Szabad Demokraták Szövetsége nagy gonddal és felelősségei végezte el a módosításokat, Hahn Endre professzionális elnökletével a reggel 9-től délután 3-ig tartó konferencián. Elfogadtak több kiegészítést a programjavaslathoz, amelynek több kritikusa bírálta, hogy nem beszélnek, vagy nem beszélnek eleget olyan kérdésekről, mint például magyarság-tudat, nemzetiségi kérdés, nők problémája, természetvédelem. Külső megfigyelő - különösen, ha liberális gondolkodású - sajnálhatta, hogy törölték a programból, mert csak egyszerű többséget kapott a kétharmados szükséges többség helyett - a halálbüntetés eltörlését követelő javaslatot. Egy liberális párt, mint az SZDSZ, tartozna saját tekintélyének ezzel - gondolná az ember. A közgyűlés miután megtapsolta Eörsi István szellemes bevezetőjét, elfogadott három nyilatkozatot, amely nemcsak magyar, de nemzetközi jelentőségű is. Az első a szövetségi rendszerrel foglalkozik, amely kimondja: célunk Magyarország függetlensége, a Varsói Szerződés azonban politikai realitás. Ebből nem lehet egyoldalú nyilatkozat alapján kiválni, csak az érintett felek beleegyezésével. Addig is: a szövetség ne avatkozzon bele a tagországok belügyeibe, ítéljék el a Varsói Szerződés külföldi, eddigi beavatkozásait, szüntessék meg a katonai integrációt, a tagállamok parlamentjei és kormányai szuverén módon rendelkezzenek csapataik felett. A szovjet csapatok rendfenntartó osztagai, amelyek nem szükségesek a nemzetközi katonai egyensúly fenntartásához, már most hagyják el Magyarországot - mondja a nyilatkozat. Az SZDSZ belpolitikai kérdésekkel foglalkozó nyilatkozata egy szakértői kormány azonnali felállítását követeli, amely a legközelebbi választásokig intézné a folyó ügyeket. Elnöke: Pozsgay Imre vagy Nyers Rezső lehetne, tagjai szakemberek, akik azonnal leállítanák a bős-nagymarosi építkezéséket és tartózkodnának további nagyberuházásoktól - értsd: világkiállítás. Egy harmadik nyilatkozat a nemzeti kisebbségek mellett kötelezte el a Szabad Demokraták közgyűlését. Üdvözli, hogy román értelmiségek is felemelik szavukat Ceausescu ellen, köszönti a Romániában megjelenő szamizdat, a Kiáltó szerkesztőit. Megemlékezik a szlovákiai és vajdasági magyarokról. A kongresszus - amelyről Kasza László tudósított - nemzetközi sajtókonferenciával ért véget. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|