|
|
 |
|
 |
Pluralizmus
|
München, 1989. április 12.(SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
Standard című osztrák napilap a politikai pluralizmus állását
vizsgálja Lengyelországban és Magyarországon. A cikket Hanák Tibor
ismerteti Bécsből:
A Standardban a lap kelet-európai tudósítja ír kommentárt
Pluralizmus részletre címmel a kommunista államok demokratizálási
folyamatairól. Az alcímben megállapítja, hogy ez a fejlődés
meglehetősen különböző utakon, módokon történik az egyes
országokban, de aztán mégsem tér ki az összes kommunista állam
belső helyzetének elemzésére, hanem csak Magyarország és
Lengyelország útját hasonlítja Össze. Szerinte az utóbbi időben
mindkét helyen igen nagy szerepet kapott a közvélemény
vizsgálgatása, az eredményeket azonban nem nagyon szellőztetik,
mert nem lehetnek büszkék rá a hatalom birtokosai.
A lengyel közvélemény-kutatók ugyanis megállapították, hogyha most
tartanának választásokat, a kommunisták mindössze 3-5 százalékot
kapnának. Magyarországon a hasonló vizsgálatok szerint 15
százalékot érnének el a kommunisták.
Lengyelországban az ellenzék és a kormány kerekasztal megbeszélései
ahhoz az eredményhez vezettek, hogy csak a lépésről-lépésre, tehát
a részletekben történő demokratizálás tudja meggátolni, hogy a
fejlődés kicsússzon a vezetők kezéből. Budapesten is, Varsóban is
arra törekszik a kommunista központ, hogy a szétosztásra kerülő
kalácsból a nagyobb részt magának tartsa meg - írja a Standard.
A lengyel kommunisták a parlamenti székek 65 százalékát eleve
biztosították maguknak, s hamar meg akarják tartani a
választásokat, hogy az ellenzéknek ne legyen kellő ideje
szervezkedésre.
Magyarországon ezzel szemben a választásokig rendelkezésre álló
mintegy két évet arra használják a kommunisták, hogy kifogják a
szelet az ellenzék vitorláiból, és ők bizonyuljanak az igazi
reformereknek. Azonkívül a kommunistáknak Magyarországon vannak
népszerű politikusai - mint Pozsgay Imre - az ellenzéknek viszont
nincsenek profilírozott vezetői. S egynémely párt ideológiája
olyan, mint a tegnapelőtti étel felmelegítése - írja a Standard.
Ennek ellenére úgy összegezi az összehasonlítást a tudósító, hogy
bár a választásokat meglehetősen későre tűzték ki, mégis a magyar
út demokratikusabb és bátrabb, mint a lengyel.+++
1989. április 12., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|