Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Van-e félelem Magyarországon?

(Román István)
Több mint százezren vettek részt a március 15-i nem hivatalos
felvonulásokon Budapestéin és vidéken. Több tízezerre becsülhető
azok száma, akik a különféle ellenzéki, vagy félellenzéki
csoportosulások, mozgaliűak összejövetelein megjelentek. A sajtó
teli van bátorhangú cikkekkel. Léteznek még tabuk, de erősen
fogyatkoznak a tiltott témák. Ordító az őszinteség.
    
    És az emberek mégis félnek. A milliók. A nagy tömegek.
    
    A Magyar Demokrata Fórum március 15-i megemlékezésén a Nemzeti
Sportcsarnokban a négyezer főnyi hallgatóság előtt Csurka István
író, az MDF elnökségi tagja azt mondotta: valamivel jobb lett,
beszélni már szabad, de az emberek még mindig félnek. A félelem és
a létbizonytalanság a magyar demokrácia legnagyobb ellensége. A
jelen volt újságíró ehhez hozzátette: az összejövetel nem
szűkölködött a hasonlóképpen drámai kijelentésekben.
    
    Március végén a Nők Lapja interjút készített Gyulai Endre
szeged-csanádi püspökkel. A főpap ezeket mondotta:
- Az emberek még mindig félnek. Nagyon nagy tekintélyű
embereknek kellene kimondaniuk, hogy nem újabb taktikázásról
van csupán szó, nem arról, hogy kiugratják a nyulat a bokorból,
az kellemetlen. Még eleven a félelem. Ha most előlépünk, utána
a fejünkre koppintanak.
    
    Ugyancsak március végén jelent meg a Reform című hetilapban riport
az egykori tiszalöki internálótáborról. A cikk egyik alcíme: A
túlélők még ma sem mernek nyilatkozni.
    
    Két mondat Kiss Gy. Csaba történésznek, a Magyar Demokrata Fórum
választmányi tagjának az Ötlet című lapnak minap adott
nyilatkozatából:
- Pedig bennünk magyarokban nagyon mélyre ivódott a félelem és
a bizalmatlanság. Talán ezen kellene először segíteni.
    
    A Magyar Hírlap című napilap április eleji számában a munkásokkal
készített rádióriportot ismertető és bíráló cikkének ezt a címet
adta: Még mindig hallgat a mély. Vagyis azt tudatja, hogy a
munkásság még mindig nem hallatja hangját. Miért?
    
    A Magyar Nemzet című újság az országgyűlési képviselők többségét
így jellemzi fő címében: Változatlanul az alattvalói tudat motivál.
    
    Itt is megkérdezhetjük: miért?
    
    Az országban halállisták keringenek a reformot támogató
politikusok neveivel, miként erről a Mai Nap című napilap hírt ad.
    
    Vajon félnek-e a reformot elősegítő közéleti emberek? Egyrészük
feltételezhetően igen. Keserű Imre, a Csongrád megyei MSZMP
Pártbizottság tagja reformtörekvései miatt fenyegetve érzi magát.
    
    A Magyar Nemzet című lap munkatársa ezt kérdezte tőle: kitől fél? A
megyei pártfunkcionárius így felelt: mindenkinek van félnivalója
általában. Hosszú filozófiai értekezést érdemelne, hogy a
hétköznapok emberéből milyen szorongást vált ki egy-egy
felszólalás, vélemény.
    
    A továbbiakban arról beszélt: nem szabad alábecsülni az erőszakra
buzdító csoportok veszélyét.
    
    Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, a
Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja április 6-án a budapesti
köztemető 301-es sírparcellájában Nagy Imre és társai exhumálása
színhelyén tartott sajtóértekezleten azt mondotta: - Nem véletlen,
hogy az a hivatalnok, aki nyomra vezetett, hol vannak a
kivégzettekről a listák, nem meri megnevezni magát.
    
    Kommunista és ellenzéki vezető, meg katolikus főpap egyaránt
tapasztalja, hogy Magyarországon az emberek idegeiben még ott
bujkál a félelem. Van azonban, aki nem látja ezt. A Magyar
Kozvéleménykutató Intézet igazgatója legutóbbi interjújában kizárja
annak a lehetőségét, hogy az intézetének nyilatkozók bármitől is
tartanának. Ilyen irányú panasz még nem érkezett hozzá - mondja.
    
    Kinek higgyek, kiknek higgyünk? +++


1989. április 9., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD