|
|
|
|
Hantolások
|
München, 1989. április 6. (SZER, Magyar híradó) - Gadó György jelentkezik a Rákoskeresztúri köztemetőből: Sajtókonferenciákat középületek fogadótermeibe, de legalábbis klubok, kávéházak barátságos helyiségeibe szoktak összehívni. Most azonban egy olyan tájékoztatóról tudósítok, amelyet sokkal ridegebb helyszínen, a budapesti új köztemető 301-es parcellájánál tartottak a hazai és a külföldi sajtó munkatársai számára. A Történelmi Igazságtétel Bizottság hívta össze őket abból az alkalomból, hogy véget ért a Nagy Imre perében kivégzettek exhumálása. Hegedűs B. András, a bizottság tagja elismeréssel szólt arról a - mint mondta. - korrekt munkáról, amit az igazságügyi szakértői bizottság tagjai végeztek a kivégzettek nyugvóhelyének azonosítása és a sírok feltárása körül. Sajnálattal állapította meg, hogy Nemeskéri János antropológus professzor kivételével sem ők, sem az Igazságügyi Minisztérium képviselői nincsenek jelen. Mécs Imre, a bizottság másik tagja visszapillantott a Történelmi Igazságtétel Bizottság eddigi tevékenységére. A TIB tavaly júniusi megalakulása óta több felhívásban követelte az 1956-ot követő megtorlás áldozatainak tisztességes eltemetését, a sírok azonosítását és megjelölését, a kivégzettek névsorának közzétételét. Mécs emlékeztetett a sötét évekre, amikor a kivégzettek hozzátartozói a temető fái és bokrai között lappangva, az alkony sötétjében voltak kénytelenek felkeresni, és kezükkel hantolták fel szeretteik sírját, ha ugyan sikerült értesülniük a kivégzésekről és megtudni, hogy hová ásták a földi maradványokat. A kegyeletes kezek által titkon gondozott sírhalmokat a hatalom rendőrlovakkal tiportatta szét. Még a 70-es évek elején is tartott ez az embertelenség. Mécs Imre elmondta: a TIB kérte a kormányzattól, hogy június 16- ikára, az ünnepélyes újratemetés napjára gondoskodjék a temető e részébe vezető utak ellátásról szilárd burkolattal, továbbá intézkedjék a terep és a sírok rendezéséről. Az igazságügyi kormányzat ezt meg is ígérte. Ragaszkodunk ahhoz - folytatta a TIB képviselője -, hogy a rendezés során tartsák tiszteletben a hozzátartozók kívánságait, illetve ne tegyék tönkre a sírok általuk kialakított külalakját. A sajtótájékoztató résztvevői számos olyan mozzanatról értesülhettek, amelyek arra mutatnak, hogy a hatalom bizonyos körei még nem adták fel ellenállásukat, és hat még a félelem is. +++
1989. április 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|