Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Bős-nagymarosi vízlépcső

London, 1989. március 26. (BBC, Panoráma) - A londoni Magyar
Október Sajtószolgálat jelentése a bős-nagymarosi vízlépcső körüli
vita legújabb fejleményeiről számol be. Ezt olvassa fel
munkatársunk.
    
    - Az Országgyűlés októberi ülésszakán viharos vita után
ellentmondásos körülmények között szavazták meg a képviselők a
kormány jelentésének elfogadását a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
építésének helyzetéről.
    
    A terv ellenzői azonban továbbfolytatták küzdelmüket. A
választópolgárok akaratával ellentétes állásfoglalás miatt
aláírásgyűjtéseket szerveztek több parlamenti képviselő
visszahívására, s azok egy része lemondott tisztségéről. Lemondott
Stadinger István, az Országgyűlés akkori elnöke is.
    
    A független környezetvédő mozgalmak 124 ezer aláírást gyűjtöttek
össze az építkezés felfüggesztését és népszavazás kiírását követelő
levelük alá, és Bubla Gyula a Budapest 3-as számú választókerület
képviselője indítványt terjesztett a parlament elé a kérdés
újratárgyalására - javaslatához további 31 országgyűlési képviselő
csatlakozott.
    
    Az Országgyűlés a beruházás újabb megvitatására vonatkozó
indítvánnyal március 8-i ülésén foglalkozott. Németh Miklós
miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány tanulmányozni fogja és
májusban vagy júniusban a parlament elé terjeszti a népszavazás
lehetséges módját és feltételeit, de addig sem fog törekedni az
építkezés olyan felgyorsítására, amely visszafordíthatatlanná tenné
a beruházás megvalósítását.
    
    A kormányfő beszéde után Bubla Gyula ésszerű kompromisszumra
törekedve, és a társadalmat megosztó újabb viták elkerülése
érdekében módosította eredeti javaslatát, az Országgyűlés pedig úgy
határozott, hogy csak a kormány újabb előterjesztése után tér
vissza a kérdésre.
    
    A szavazás után Bubla Gyula szót kért, és elmondotta, hogy
becsapottnak érzi magát, mert a szavazásra feltett kérdésben nem
szerepelt a vízerőmű alapozási munkáinak a módosított javaslat
szerinti elhalasztása.
    
    A bős-nagymarosi beruházás tervét ellenző képviselők kijátszása
felháborodást okozott a független környezetvédő mozgalmak körében,
annál is inkább, mert értesüléseik szerint az építkezés minden
lassítás nélkül, megfeszített ütemben folyik tovább.
    
    Ilyen előzmények után a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
környezetvédő csoportja, a. Duna-mozgalmak és alternatív
szervezetek részvételével április 3-ra tiltakozó kirándulást
szervez a nagymarosi vízlépcső építéséhez. Nézzük meg együtt -
mondja a felhívásuk, mely Zebegényben 9 óra 30-kor, vagy
Nagymaroson 11:30-kor való találkozásra szólít fel.
    
    A tiltakozó kirándulásra külön vonaton, félárujeggyel utazhatnak
azok, akik jegyüket március 31-ig megváltják a MÁV
Közönségszolgálati Irodájában - Budapest, VI. kerület
Népköztársaság útja 35. szám alatt. +++
    


1989. március 26., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD