Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az MDF kongresszusa

Köln, 1989. március 13. (Deutschlandfunk, Esti Krónika) - A Magyar
Demokrata Fórum a hét végén tartotta meg az első országos gyűlését.
    
    Ez az esemény történelmi jelentőségű mozzanatnak számít az
országban a liberalizálódás és a demokratizálódás felé tett úton.
    
    Magyarországon a kommunisták 40 éve tartó egyeduralma alatt első
ízben kerülhetett sor egy ilyen nagyszabású rendezvényre olyan
nyílt légkörben, amely korábban - még mielőtt Grósz Károly
felváltotta Kádár Jánost - elképzelhetetlen lett volna.
    
    Elizabeth Tumann tudósítását olvassuk fel:
- Az MSZMP egy hónappal ezelőtt hozta meg határozatát a
többpártrendszer bevezetését illetően. És máris a Magyar Demokrata
Fórum 700 küldöttje olyan követeléseket fogalmazott meg, melyekre a
hatóságok még egy évvel ezelőtt súlyos szankciókkal válaszoltak
volna.
    
    A Magyar Demokrata Fórum egyébként 13.200 taggal a legjelentősebb
magyar független mozgalomnak számít. Az országos gyűlés első napján
a 100 helyi szervezet küldöttei - azzal kapcsolatban kibontakozott
vitájuk, hogy átalakuljon-e párttá a mozgalom, és ha igen, akkor
mikor?
    
    A döntést egyelőre két hónappal elhalasztották. A szervezet jövője
szempontjából mégis születtek nagyjelentőségű határozatok. Az
újonnan megválasztott 15 tagú elnökség és a 80 főt számláló
választmány elfogadott egy programot, és egy 21 pontból álló
nyilatkozatot. Ezekben elkötelezik magukat, hogy minden olyan
politikai intézményt támogatnak, amelyek a szabad, független,
demokratikus Magyarország megvalósulásához vezetnek.
    
    A két titkosan megválasztott vezető grémium azért is kezeskedik,
hogy mindent megtesz a programban és a nyilatkozatban lefektetett
követelések megvalósítására. E követelések lényegében a nemzeti
identitás, és a magyarság megerősítésére irányulnak, és a
szomszédos országokban élő kisebbségek jogainak védelmére. E
követelések visszatükrözik a mai Magyarország lakossága nagy
részének törekvéseit.
    
    A magyar kisebbségek sorsával kapcsolatban az MDF országos gyűlése
felhívást intézett a magyar kormányhoz, hogy a kabinet követelje a
Varsói Szerződés sürgősségi ülését. Az MDF azt szeretné, hogy ezen
az ülésen Ceausescu diktatúrájával foglalkozzanak -, különösen a
több ezer romániai falu megsemmisítésével. Ezen túlmenően a Varsói
Szerződésnek a Romániában élő magyar kisebbség helyzetének kérdését
is fel kellene vetnie - véli az MDF.
    
    A Magyar Demokrata Fórum azt is követeli, hogy tartsanak szabad
választásokat, dolgozzanak ki egy valóban demokratikus alkotmányt,
és az igazi demokrácia megteremtésének első lépéseként hívják össze
az alkotmányozó nemzetgyűlést.
    
    Bíró Zoltán elnökségi tag szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés a
bizalom légkörét teremtené meg a magyar lakosság körében. Ez a
klíma lehetővé tenné, hogy a választási törvényeket hitelt érdemlő
módon dolgozzák ki. Bíró Zoltán ugyanakkor utalt arra, hogy a
jelenlegi politikai intézményrendszerben teljesen szabad választást
egyelőre 1990-ben nem tud elképzelni.
    
    Annak ellenére, hogy az MDF és a párt között nézetkülönbségek
vannak, a Magyar Demokrata Fórum hajlandó párbeszédet folytatni a
párttal, ha az nem akar paktumot kötni, és az MSZMP egyenrangú
partnernek tekinti az MDF-et.
    
    A független mozgalom képviselői kizárják jelen időpontban a
koalíció lehetőségét. Bíró szerint ennek még nincsenek meg a
feltételei Magyarországon. Egy koalíciós kormány feltételei csak az
új választások után lehetnek meg. +++
    


1989. március 13., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD