|
|
|
|
Az MDF kongresszusa
|
Köln, 1989. március 13. (Deutschlandfunk, Esti Krónika) - A Magyar Demokrata Fórum a hét végén tartotta meg az első országos gyűlését. Ez az esemény történelmi jelentőségű mozzanatnak számít az országban a liberalizálódás és a demokratizálódás felé tett úton. Magyarországon a kommunisták 40 éve tartó egyeduralma alatt első ízben kerülhetett sor egy ilyen nagyszabású rendezvényre olyan nyílt légkörben, amely korábban - még mielőtt Grósz Károly felváltotta Kádár Jánost - elképzelhetetlen lett volna. Elizabeth Tumann tudósítását olvassuk fel: - Az MSZMP egy hónappal ezelőtt hozta meg határozatát a többpártrendszer bevezetését illetően. És máris a Magyar Demokrata Fórum 700 küldöttje olyan követeléseket fogalmazott meg, melyekre a hatóságok még egy évvel ezelőtt súlyos szankciókkal válaszoltak volna. A Magyar Demokrata Fórum egyébként 13.200 taggal a legjelentősebb magyar független mozgalomnak számít. Az országos gyűlés első napján a 100 helyi szervezet küldöttei - azzal kapcsolatban kibontakozott vitájuk, hogy átalakuljon-e párttá a mozgalom, és ha igen, akkor mikor? A döntést egyelőre két hónappal elhalasztották. A szervezet jövője szempontjából mégis születtek nagyjelentőségű határozatok. Az újonnan megválasztott 15 tagú elnökség és a 80 főt számláló választmány elfogadott egy programot, és egy 21 pontból álló nyilatkozatot. Ezekben elkötelezik magukat, hogy minden olyan politikai intézményt támogatnak, amelyek a szabad, független, demokratikus Magyarország megvalósulásához vezetnek. A két titkosan megválasztott vezető grémium azért is kezeskedik, hogy mindent megtesz a programban és a nyilatkozatban lefektetett követelések megvalósítására. E követelések lényegében a nemzeti identitás, és a magyarság megerősítésére irányulnak, és a szomszédos országokban élő kisebbségek jogainak védelmére. E követelések visszatükrözik a mai Magyarország lakossága nagy részének törekvéseit. A magyar kisebbségek sorsával kapcsolatban az MDF országos gyűlése felhívást intézett a magyar kormányhoz, hogy a kabinet követelje a Varsói Szerződés sürgősségi ülését. Az MDF azt szeretné, hogy ezen az ülésen Ceausescu diktatúrájával foglalkozzanak -, különösen a több ezer romániai falu megsemmisítésével. Ezen túlmenően a Varsói Szerződésnek a Romániában élő magyar kisebbség helyzetének kérdését is fel kellene vetnie - véli az MDF. A Magyar Demokrata Fórum azt is követeli, hogy tartsanak szabad választásokat, dolgozzanak ki egy valóban demokratikus alkotmányt, és az igazi demokrácia megteremtésének első lépéseként hívják össze az alkotmányozó nemzetgyűlést. Bíró Zoltán elnökségi tag szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés a bizalom légkörét teremtené meg a magyar lakosság körében. Ez a klíma lehetővé tenné, hogy a választási törvényeket hitelt érdemlő módon dolgozzák ki. Bíró Zoltán ugyanakkor utalt arra, hogy a jelenlegi politikai intézményrendszerben teljesen szabad választást egyelőre 1990-ben nem tud elképzelni. Annak ellenére, hogy az MDF és a párt között nézetkülönbségek vannak, a Magyar Demokrata Fórum hajlandó párbeszédet folytatni a párttal, ha az nem akar paktumot kötni, és az MSZMP egyenrangú partnernek tekinti az MDF-et. A független mozgalom képviselői kizárják jelen időpontban a koalíció lehetőségét. Bíró szerint ennek még nincsenek meg a feltételei Magyarországon. Egy koalíciós kormány feltételei csak az új választások után lehetnek meg. +++
1989. március 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|