|
|
|
|
Nézeteltérések a független mozgalmak között
|
München, 1989. február 28. (SZER, Magyar híradó ) - Párthasadás, kilépés, kizárások, nyilvánosság elé vitt nézeteltérések - mozgalmas a mozgalom élete a szerveződő pártokon belül is, és a független szervezetek között is. Kasza László beszél a kényesnek ítélt, de voltaképpen normális, és a nyugati demokráciák életében megszokott témáról. - Mintha- a hosszú kések éjszakája köszöntött volna a független mozgalmakra: mindenki mindenki ellen. A Kisgazdapárt kizárta soraiból négy vezetőségi tagját, a szociáldemokraták ajtócsapkodás közepette váltak meg főtitkár-jelöltjüktől - hogy csak a legutóbbi eseményeket említsem. Aztán persze - és ez talán még fontosabb - folynak az intrikák az egyes csoportok között. Igazában mindenki elhisz minden rosszat a másikról, és ezt tovább is adja. A fejleményeket főleg - nemcsak képletesen - lábhoz tett fegyverrel figyeli a Münnich Ferenc Társaság, és akik köréje csoportosulnak. Elégedettek, hiszen ők a többpártrendszer kifejezést mindig is az anarchia szinonimájaként használták. Akik pedig reménykedve figyelik egy demokratikus társadalom kibontakozásának első félénk jeleit, ijedten kérdezik: tényleg elveszítette volna a magyar társadalom a képességét arra, hogy saját maga vegye kézbe ügyeinek intézését? A szakemberek józan érvekkel magyarázzák a jelenséget. Hallunk a demokrácia gyermekbetegségeiről, arról, hogy a társadalomban - amelyből négy évtizeden át kiöltek minden politikai kultúrát - nem megy minden egyik pillanatról a másikra. Ez minden bizonnyal így igaz -, még két további érvet is említenék. Az egyik, hogy a pártokon belüli ellentétek nem nevezhetők magyar specialitásnak. Különösen új pártok jellemzője ez - nézzük meg az osztrák vagy nyugatnémet Zöldeket. Az olasz szocialisták, vagy a brit munkáspártiak pedig arról tudnának beszélni, hogy minként oszlik akár három részre egy olyan hagyományokra alapuló párt is, mint az övék. A másik meggondolás, hogy a többpártrendszer igenis jelent -, kell hogy jelentsen - ellentéteket pártok között, és pártokon belül is . Akkor tehát minden rendben van? A hosszú kések éjszakája - ha egyáltalán van ilyen - természetes velejárója a demokratizálódási folyamatnak? Attól tartok nem egészen ilyen egyszerű az ügy. Nem mindegy ugyanis, hogy az alakuló pártok milyen társadalmakban kapják meg gyermekbetegségeiket. Ott, ahol pontosan megfogalmazott, a szabadságjogokat biztosító törvények szabályozzák a közösségi életet, nem létkérdés pártok feldarabolódása, vagy akár eltűnése. Olyan országokban viszont, ahol a törvények ellenőrző rendszere hiányzik, ahol egy korlátlan hatalomra törő, vagy azt visszaszerezni akaró párt kegyetlenül kihasználja az esetleges konkurencia gyengeségeit, a demokratizálódási folyamat halálához vezethet az ilyen - maradjunk a képnél - gyermekbetegség. De persze a betegségeknek az is jellemzője, hogy nem megrendelésre érkeznek. Nem lehet azt mondani: itt veszélyes, hagyjuk ki. Ez a tény még inkább növeli a független mozgalmak tagjainak, vezetőinek felelősségét, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a betegségeket elhárítsák. Szerencsére legtöbbjük tisztában van ezzel. Tudják, hogy a helyzet sokkal többet kíván tőlük, mint egy demokratikus ország politikusaitól. Mindannyiunk érdekében kívánjuk nekik, hogy tudjanak ellenállni a felesleges ellentétek kísértésének. Ismerjék fel, hogy mikor kell egy politikai harcot megvívniuk egymás között, és ismerjék fel azt is, hogy ezt a harcot mikor kell elkerülniük. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|