Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Független csoportok nyilatkozata

(Elizabeth Thomas)
Köln, 1989. február 21. ( Deutschlandfunk Rádió, Esti híradó) -
Magyarországon 11 független mozgalom egy nyilatkozatot adott ki,
ebben üdvözlik az MSZMP Központi Bizottságának február 10-i, 11-i
ülésén elfogadott határozatát a többpártrendszer bevezetéséről.
    
    Ugyanakkor bírálják a párt szándékát, hogy az új alkotmány
tartalmazza a szocializmus fogalmat.
    
    A szóban forgó nyilatkozatot a Magyar Demokrata Fórum, a 11 ezer
tagot számláló legjelentősebb független csoport is aláírta. E
mozgalom a nemzeti kérdéseket állítja középpontba. A
Szociáldemokrata Párt és a kis- illetve közép-vállalkozók érdekeit
képviselő Kisgazdapárt, valamint a Veres Péter Társaság is
szignálta ezt a nyilatkozatot. Az utóbbi csoportosulás egyébként a
minap alakult át párttá, és az 1949 előtt működő Parasztpárt
utódjának tekinti magát. A névadó Veres Péter író a Parasztpárt
egyik alapítója volt. Az aláírók között találhatjuk a Szabad
Demokraták Szövetségét, amely a politikai élet palettáján a
szociáldemokraták és a liberálisok között található, valamint a
Fiatal Demokraták Szövetségét, mely a radikális fiatalokat tömöríti
magába.
    
    A nyilatkozatot aláíró 11 csoport azt javasolja, hogy tartsanak
nemzeti kerekasztal megbeszéléseket, melyeken a kormány, az MSZMP
és a független mozgalmak képviselői vennének részt. A kerekasztal
elnevezést Lengyelországból kölcsönözték, ahol jelenleg a párt és a
Szolidaritás független szakszervezet képviselői e bizonyos
bútordarab körül folytatnak tárgyalásokat.
    
    E kerekasztal megbeszélések célja az lenne, hogy elsősorban az
előre láthatólag 1990-ben sorra kerülő legközelebbi parlamenti
választások feltételeit előkészítsék és a parlament által
kidolgozandó új alkotmány előkészítésében közreműködhessenek e
független mozgalmak.
    
    A nyilatkozatot aláíró 11 csoport amellett szállt síkra, hogy az
alakulófélben levő pártokat is az egyenlőség elve alapján a
költségvetésből támogassák. A nyilatkozat szerint a
többpártrendszer intézményesítése és az azonos jogok elve indokol
egy ilyen jellegű anyagi követelést. Az ellenzéki csoportok
üdvözlik a többpártrendszer bevezetését, ugyanakkor bírálják azokat
a feltételeket, melyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt a
pártpluralizmussal kapcsolatban szabott.
    
    Adóállomásunkkal, a Deutschlandfunkkal folytatott különálló
beszélgetések keretében a 4 legjelentősebb független mozgalom,
illetve a párt elnökségi tagjai egyöntetűen visszautasították Grósz
Károly kívánságát, hogy az új magyar alkotmány tartalmazza a
szocialista társadalom fogalmat.
    
    A magyar pártfőtitkár a többpártrendszert megszavazó központi
bizottsági ülést követő tévéinterjúban a következőket mondotta a
párt pluralizmus feltételeivel kapcsolatban. - "Az 1990-ben
érvénybe lépő új alkotmánynak szólnia kell a társadalom szocialista
berendezkedéséről, tehát a pártoknak szocialista alapon kell a
maguk sajátos feladatának megfelelően politikai funkciókat
betölteniük."
A Magyar Demokrata Fórum nevében Joó Rudolf elnökségi tag alapvető
korlátozásnak nevezte ezt a feltételt, és elfogadhatatlannak
minősítette. Az ellenzéki politikus szerint a szocializmus fogalom
nagyon elmosódott és nem szabad, hogy korlátozza pártok alapítását.
    
    Egy törvény szövege nem tartalmazhat ilyen jellegű politikai
megfontolásokat.
    
    A jelenleg 4000 tagot számláló Kisgazdapárt számára is
elfogadhatatlan a szocializmus fogalom alkotmányban való rögzítése.
    
    Bába Iván elnökségi tag óvatosan, ugyanakkor optimistán fogalmaz: -
"Ez nem fog teljesülni. Ez Grósznak a vágya. A Kisgazdapárt azt
gondolja, hogy a szocializmus szó nem jogi, hanem ideológiai
kategória. Semmi helye sincs ennek az alkotmányban."
A Szabad Demokraták Szövetsége, melynek 2000 tagja van és a 2500
főt magába tömörítő Fiatal Demokraták Szövetsége is elutasítja azt,
hogy az alkotmány tartalmazza a szocializmus fogalmat. Kőszeg
Ferenc a Szabad Demokraták Szövetsége 9 tagú elnökségének tagja
mégis derülátó, hogy ez a bizonyos szövegrész nem kerül majd bele
az alkotmányba. E csoport először parlamenti választásokat
szeretne, majd ezt követően az új összetételű országgyűlés által
kidolgozott alkotmányt akar.
    
    A Fidesz elnökségének 13 tagja van. Egyik közülük Deutsch Tamás.
    
    Szerinte a szocialista alapelv alkotmányban való rögzítése
ideológiai kategóriának tekinthető, mely nem tartozik az
alaptörvénybe. Deutsch Tamás amellett száll síkra, hogy a
klasszikus extrémizmusokat rekesszék ki: a rasszizmust, az
antiszemitizmust, stb. Ezzel aztán korlátozni lehet az ilyen pártok
létét, mint ahogy ez a nyugati demokráciákban is szokásos. Kőszeg
Ferenccel, Bába Ivánnal ellentétben Deutsch Tamás jelenleg nem lát
garanciát arra, hogy Magyarországon valóban demokratikus
többpártrendszer lesz. +++


1989. február 21., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD