|
|
 |
|
 |
Kutrucz Gizella
|
(Molnár Máté - Szeged)
München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Engedjétek
beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt
felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének
címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús
bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja
érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az
úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag,
nyugdíjazása után jött rá.
Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos
lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján
arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per
rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János
következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például
Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb
villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült
rábeszélniük az együttműködésre.
Kádár felelősségét mindmáig elmosták. Ez abból is látható, hogy a
Mozgó Világban tavaly megjelent Farkas Vladimir-interjúban sok név
szerepelt, de amikor Kádárról is szót ejtett, akkor a Politikai
Bizottság három tagjánál körülírásra kellett kicserélni a szövegben
a neveket. Kutrucz Gizellát ezen magán nyomozásért zárták ki 87
végén Kádár személyes utasítására az MSZMP-ből, nem pedig azért,
amire a Központi Ellenőrző Bizottság hivatkozott a film szövegének
a Minora című kanadai-magyar zsidó lapban történt megjelenése
miatt.
Kutrucz Gizella 1988 szeptember 2-ikán hosszú levélben írta meg
addig szerzett információit az Elnöki Tanács elnökének, kérve, hogy
azt terjessze a testület elé, és kezdődjön meg a Rajk-per újabb
hivatalos felülvizsgálata. Katona Imre, az elnöki tanács titkára
később elmondta a feladónak: ő nem is látta a levelet, csak azt
tudja, hogy Straub F. Brúnó rosszul lett, amikor elolvasta. A
levelet Grósz Károlynak adta át és megtiltotta felolvasását.
Ugyanakkor Pozsgay Imre is kapott egy másolatot, aki azonnal
válaszolt rá, megköszönve és közeli felhasználását ígérve. Kutrucz
ezen akciója eredményének tulajdonítja, hogy Kádár János
gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|