Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Schöpflin Györggyel
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Magyarország csatlakozott az Európai Tanács környezetvédelmi egyezményéhez, kérte azt is hogy részt vehessen a Kulturális Együttműködés Tanácsában. Az Európa Tanács most leköszönő főtitkára javasolta - ez egyébként a Le Quotidien de Paris-nak adott interjúban jelent meg -, hogy Magyarország és Lengyelország kapjon megfigyelői státuszt az Európa Tanácsban. Másik, ugyancsak aktuális hír: az Európai Parlamentbe - ez az Európai Közösség 12 tagországának a testülete - ellátogatott a magyar Országgyűlésnek egy küldöttsége, Szűrös Mátyás vezetésével. Schöpflin Györgyöt kérdezem Londonból, hogy véleménye szerint mit jelentenek ezek a hírek? Nyilvánvaló, hogy egy kívánatos közeledést a nyugat-európai országok közösségeihez - de ez vajon együtt jár-e azzal, hogy ha a formális kapcsolatok erősödnek a nyugat-európai közösségekkel, akkor távolodni, vagy kilépni kell-e a kelet-európai szövetségekből? - Szerintem egyáltalán nem kell semmiből sem kilépni a mai körülmények között. Itt - azt hiszem - nagyon érdekes a napokban elhangzott interjú, nyilatkozat - amelyet a szovjet közgazdász: Oleg Bogomolov adott, aki szerint Magyarország semlegessége tulajdonképpen elképzelhető. Itt - úgy látom - arról van szó, hogy az egész kelet-nyugati kapcsolatvilág egész más lesz, és azok a feltételezések, amelyekkel mi ezt a kelet-nyugati kapcsolatrendszert néztük az elmúlt 40 év alatt - ezt revidiálni kell, és egyébként sokkal kényelmetlenebb lesz mindenki számára, mert a megszokottból kell valahogyan kimászni. Ezzel kapcsolatban az, amivel Magyarország próbálkozik, az nagyon egyszerű. Saját magát vissza integrálni Európába és ennek sok módja van. Ez egy szál - három közül a legfontosabb? - szerintem nem, de az is feltétlenül feltűnő, hogy pár év múlva - bár már vannak találgatások - hogy esetleg Magyarország megpróbál az európai Közös Piacba belépni. - Lényegében ezeknek a formális kapcsolatoknak döntő jelentőségük van? - vagy gondolja, hogy informálisan is a közeledés gyakorlati előnyökkel járhat? - Azt hiszem ez minden szinten számít. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Magyarország esetleg szükségszerűen kilép a varsói szövetségből, vagy a KGST-ből -, hanem azt jelenti hogy a KGST és a varsói szövetség másképpen nézi a saját tagságának a lehetőségeit. Tehát azért mondom, hogy lazulnak. Ez az egész Jalta utáni világ valahogyan megmásult. Mivel még nem tudjuk hogy hogy fog kinézni, nagyon nehéz találgatni. - Helyünk Európában. Még csak a közelmúltban is írók, álmodozók és utópisták beszéltek csupán európai hovatartozásunkról. Ma már hivatalos formában is közeledünk a nyugat-európai közösségekhez és szervezetekhez, és szakemberek és felelős vezetők töprengenek nyílt színen a KGST válságáról. A Kelet-Nyugat felállás - ahogy Schöpflin György mondta - olyannyira másfajta lesz már a belátható jövőben, hogy át kell rendezni eddigi fogalmainkat. És ezzel együtt jár, hogy egyre fontosabb: miként néznek Magyarországra Nyugatról. Képünk a világban: - nem mindegy. És már csak hagyományból is közvetlen és egyetlen nyugati szomszédunk rólunk alkotott képe talán a legjobban számít. +++ 1989. február 15., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »