Rendszerváltás és az MTI

	KGST gazdasági helyzete
(Simányi Tibor) Washington, 1989. február 7. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - Nyugati megfigyelők úgy vélik, hogy a legtöbb KGST ország gazdaság, sőt maga az ország társadalmi berendezéseivel válsággal küzd. Olyannyira, szinte forradalmi hangulat uralkodik ezekben az országokban. Legalábbis is így látja Brzezinsky, Jimmy Carter volt amerikai elnök biztonsági tanácsadója. Osztrák gazdasági szakértők persze nem igen hajlanak efelé a drámai kijelentésekre. Inkább úgy vélik, hogy a legtöbb kommunista országban a vezetőség ura a helyzetnek. Mi az oka ennek a két különböző megítélésnek. Kezdjük Magyarországgal. Az ország gazdasági fejlődését Nyugaton gyakran pozitívabban értékelik mint magában az országban. Jóllehet a legfontosabb adatok valóban nem éppen ragyogóak. Az infláció 17 százalékos, az államháztartás deficitje hatalmas és a magyar polgár a legnagyobb mértékben eladósodott a Nyugattal szemben, a többi KGST taghoz viszonyítva. Menjünk tovább. Jugoszlávia válságba jutott, hogy a hadsereg már többször fenyegetőzött azzal, átveszi az állam vezetését. Lengyelország helyzete még kritikusabb. A Szovjetunióban a peresztrojka eddig még nem hozta meg a várt eredményeket, a lakosság ellátása legszükségesebb javakkal is kívánni valót hagy maga után. Jóllehet Nyugat-Európa eddig hat milliárd dollárt kölcsönzött a szovjet kormánynak, hogy finanszírozhassa az ipar modernizálását. Sőt úgy hírlik, hogy az Egyesült Államok egy 9 milliárdos hitelt bocsát rendelkezésére. Ugyanakkor azt is kénytelen megállapítani a nyugati megfigyelő, hogy azon országokban, amelyek nem hajtanak végre gazdasági reformokat, vagy csak nagyon is kis mértékben, tehát az NDK-ban és Csehszlovákiában nyugalom honol. Ez azt jelenti, hogy a két ország gazdasága nyugati szempontból nézve kalkulálhatóbb, mint a reformországoké. Az NDK-ban és Csehszlovákiában persze szó sincs nyílt kritikáról, a múlttal való leszámolásról. A hallgató többség, tehát a lakosság nagyobb része szó nélkül tűri a nélkülözéseket, és /a rendszer kinövéseit. A reformországokban nyíltan vádolják a múltat, és a múlt reprezentánsait. Keresik, és sok nyugati szerint nem találják a jövőbe vezető utat. Ezzel szemben nyugati nyitásról beszélnek, piacról, néven nevezik a munkanélküliséget, és az inflációt, és követelik a nemzeti valuta átválthatóságát. Elhangzott nyugaton a kérdés, vajon mindez azt jelenti-e, hogy valamiféle forradalmi hangulat uralkodik a reformországokban? Egy mindenesetre biztos, a Nyugatnak semmiféle érdeke nem fűződik, akármilyen forradalmi megmozduláshoz, bármelyik kommunista államban is. Osztrák szakértők túlzottnak tartják ezeket a nyugati hangokat. Igaz, a kommunista rendszer fennállásának legválságosabb időszakát éli. A nyugat egyet tehet, figyelhet, és megfelelően reagálhat a fordulatokra. +++ 1989. február 7., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »