Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Mi várható a KB ülésétől?

München, 1989. február 1. (SZER, Világhíradó) - Mi történik
odafönn? Hogyan dől el a hatalmi harc, és eldől-e egyáltalán? Mi
várható a jövő péntekre összehívott központi bizottsági üléstől?
    
    Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük Budapestről.
    
    - A hírlapokból értesülhettünk, hogy Grósz Károlyt, az MSZMP
főtitkárát Svájcból hazatérőben meglepte annak a bizottságnak a
nyilatkozata, amely Pozsgay Imre elnökletével megállapította 1956-
ról, hogy az nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés.
    
    Grósz Károly ezt az amúgy sem jelentéktelen pillanatot használta ki
annak a bevallására, hogy a párt legfelső vezetésében nincsen
egység. Ezt a nyilatkozatot a Politikai Bizottságnak az a
közleménye követte, amely előrehozta a Központi Bizottság ülését.
    
    Úgy látszik, hogy elkezdődött a hatalom legfelsőbb köreiben a
tisztázódás - vagy a leszámolás - nevezze aki ahogy akarja.
    
    Nem lehetetlen, hogy szombat reggel arra ébredünk, hogy nem Grósz
Károly többé az MSZMP főtitkára, hanem valaki más. Arra is
ébredhetünk, hogy a Politikai Bizottság néhány tagja már nem tagja
a Politikai Bizottságnak.
    
    Mindebből az is következhet, hogy a párt vonala ilyen, vagy amolyan
módon radikálisan megváltozik, és az is következhet, hogy az eddigi
szervetlen kompromisszum-kapkodás és bizonytalankodás folyik
tovább.
    
    Az országban ijedelem uralkodik, rettegés, bizonytalanság és
szorongás. Az egyik oldalról radikális követelések merülnek fel,
amelyeknek az eddigi leggyökeresebbje - véleményem szerint - a párt
pénzügyeinek tisztázására irányuló törekvés. Azok a kérések, hogy a
párt az állami költségvetésből neki juttatott különféle javakat
jutassa vissza a kincstárnak -, ez oda vezethet, hogy a párt
sarokba szorítva érzi magát.
    
    Másrészt a cseperedő, de még gyönge demokratikus mozgalmak is
aggasztó jeleket tapasztalhatnak; bizonytalanság van, félelem
uralkodik Magyarországon, és ezt a félelmet a több mint 30 évvel
ezelőtti események körüli áltörténet-iszapbirkózás csak elősegíti.
    
    Nem a valódi mai politikai kérdésekről beszélnek a párt vezetői,
hanem történelmi hasonlatokat használnak arra, hogy saját hatalmi
harcaik igazi tétjét elhomályosítsák, s elrejtsék előttünk. Ez a
politikailag körvonaltalan harc mutatja azt, hogy igazi politika
még mindig nincsen Magyarországon.
    
    Az 1956. évi forradalom megítélése Magyarországon már megtörtént.
    
    Nem vártunk a pártra, ahhoz, hogy ezt az eseményt a szívünkben a
megfelelő kamrába helyezzük el, sőt nem is igényeltük a párttól,
hogy rehabilitálja azt, amit mi soha nem ítéltünk el.
    
    De ez a történelem megítélésére vonatkozó vita valamit mégis élesen
mutat. Azt, hogy az 56 leveréséből támadt Magyar Szocialista
Munkáspárt a legitimáció alapvető kérdéseivel birkózik, megingott
alatta a talaj, és ameddig a pártnak az új demokráciában való
elhelyezkedéséről sem a társadalomnak, sem az új demokratikus
szervezeteknek, sem magának a pártnak nincsenek ötletei, addig a
magyar jövő tekintetében sok jóval nem biztathatjuk egymást.
    
    +++


1989. február 1., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD