|
|
|
|
Mi várható a KB ülésétől?
|
München, 1989. február 1. (SZER, Világhíradó) - Mi történik odafönn? Hogyan dől el a hatalmi harc, és eldől-e egyáltalán? Mi várható a jövő péntekre összehívott központi bizottsági üléstől? Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük Budapestről. - A hírlapokból értesülhettünk, hogy Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Svájcból hazatérőben meglepte annak a bizottságnak a nyilatkozata, amely Pozsgay Imre elnökletével megállapította 1956- ról, hogy az nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Grósz Károly ezt az amúgy sem jelentéktelen pillanatot használta ki annak a bevallására, hogy a párt legfelső vezetésében nincsen egység. Ezt a nyilatkozatot a Politikai Bizottságnak az a közleménye követte, amely előrehozta a Központi Bizottság ülését. Úgy látszik, hogy elkezdődött a hatalom legfelsőbb köreiben a tisztázódás - vagy a leszámolás - nevezze aki ahogy akarja. Nem lehetetlen, hogy szombat reggel arra ébredünk, hogy nem Grósz Károly többé az MSZMP főtitkára, hanem valaki más. Arra is ébredhetünk, hogy a Politikai Bizottság néhány tagja már nem tagja a Politikai Bizottságnak. Mindebből az is következhet, hogy a párt vonala ilyen, vagy amolyan módon radikálisan megváltozik, és az is következhet, hogy az eddigi szervetlen kompromisszum-kapkodás és bizonytalankodás folyik tovább. Az országban ijedelem uralkodik, rettegés, bizonytalanság és szorongás. Az egyik oldalról radikális követelések merülnek fel, amelyeknek az eddigi leggyökeresebbje - véleményem szerint - a párt pénzügyeinek tisztázására irányuló törekvés. Azok a kérések, hogy a párt az állami költségvetésből neki juttatott különféle javakat jutassa vissza a kincstárnak -, ez oda vezethet, hogy a párt sarokba szorítva érzi magát. Másrészt a cseperedő, de még gyönge demokratikus mozgalmak is aggasztó jeleket tapasztalhatnak; bizonytalanság van, félelem uralkodik Magyarországon, és ezt a félelmet a több mint 30 évvel ezelőtti események körüli áltörténet-iszapbirkózás csak elősegíti. Nem a valódi mai politikai kérdésekről beszélnek a párt vezetői, hanem történelmi hasonlatokat használnak arra, hogy saját hatalmi harcaik igazi tétjét elhomályosítsák, s elrejtsék előttünk. Ez a politikailag körvonaltalan harc mutatja azt, hogy igazi politika még mindig nincsen Magyarországon. Az 1956. évi forradalom megítélése Magyarországon már megtörtént. Nem vártunk a pártra, ahhoz, hogy ezt az eseményt a szívünkben a megfelelő kamrába helyezzük el, sőt nem is igényeltük a párttól, hogy rehabilitálja azt, amit mi soha nem ítéltünk el. De ez a történelem megítélésére vonatkozó vita valamit mégis élesen mutat. Azt, hogy az 56 leveréséből támadt Magyar Szocialista Munkáspárt a legitimáció alapvető kérdéseivel birkózik, megingott alatta a talaj, és ameddig a pártnak az új demokráciában való elhelyezkedéséről sem a társadalomnak, sem az új demokratikus szervezeteknek, sem magának a pártnak nincsenek ötletei, addig a magyar jövő tekintetében sok jóval nem biztathatjuk egymást. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|