Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú Hahn Endrével

(Pallai Péter)
London, 1989. január 31. (BBC, Panoráma) - Interjúnk fő témája a
Magyarországon készülőfélben lévő sztrájktörvény tervezete.
    
    Munkatársunk telefonon beszélget Hahn Endrével, a Tudományos
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos választmányának
szóvivőjével.
    
    - A szombati sajtóból értesülhetett a magyarországi publikum, hogy
akciószövetség született számos független szakszervezet között,
amelynek a ti szakszervezetetek, a TDDSZ is részese. Megmondanád,
hogy melyik szakszervezetek részesei ennek az akcióegységnek, és mi
a célotok?
    
    - A sajtóból nemcsak szombaton, elszórtan más napokon is nagyon
szűkös információk már megjelentek erről. Mindenesetre feltűnő
volt, hogy a nagyon szélesedő magyar nyilvánosságban ennek az
igazán több szakszervezet által kezdeményezett akciónak, milyen
kevés volt a nyilvánossága, mind mostanáig.
    
    - Hogy a konkrét kérdésedre válaszoljak, az eredeti felhívásunkat
részben a független demokratikus szakszervezetek írták alá, így a
Humanitás Gyógypedagógiai Demokratikus Szakszervezet, a Mozgó Kép
Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus
Szakszervezete, a TDDSZ, ezenkívül csatlakozott a felhíváshoz a
most alakuló mentős dolgozók önálló szakszervezetének az alapító
munkabizottsága és egy SZOT-hoz tartozó, vagyis a Művészeti
Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Filmművész és Filmalkotó
Szakszervezet.
    
    - Mi a cél?
    
    - A cél, megakadályozni egy, a társadalomra rákényszerített, és
mondhatni gyorsított eljárással megszavaztatni szándékozott
sztrájktörvényt. Egy pillanatra hadd menjek vissza az eredeti
kérdésedhez, mert az akciószövetség nem azonos ennek a hat
szakszervezetnek a csapatával. Itt most már többről van szó. Ezek a
szakszervezetek bocsátottak ki egy felhívást, amiben egységes
fellépésre, és egységfront létrehozására szólítottak fel minden
érdekeltet, a szakszervezetektől a társadalmi szervezeteken és
pártokon át, a politikai vezetés reformszárnyáig. És ehhez néhány
napon belül csatlakoztak is, de elsősorban független politikai
szervezetek, a Demokrata Fórum, a Fidesz, a Szabad Demokraták
Szövetsége, a Kisgazdapárt, és várjuk hogy újabb szervezetek
csatlakozzanak.
    
    - Az nyilván kiderült, hogy a készülőben lévő szakszervezeti
törvény, illetve a sztrájkörvény-javaslat szövege nem ismert a
közönség előtt. Ti mit tudtok erről a szövegről?
    
    - Pillanatnyilag egy második változat van napirenden. Ez az, amit a
kormány a múlt heti ülésén elfogadott, és szeretne a március elején
összeülő parlamenttel elfogadtatni. Az első változathoz képest
ebben már van némi kedvező változás, de még mindig nem elfogadható
egy valódi munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezet számára.
    
    A mostani változatnak is alapvető hibája az, hogy tulajdonképpen
csak korlátozó jellegű, és olyan alapvető jogokat próbál megvonni a
társadalomtól, mint a szolidaritási sztrájk, vagy bármilyen
értelemben vett politikai sztrájk. Tehát csak konkrét helyi
munkavállalói érdeksérelmek esetén engedné meg a sztrájkot, de
például a gazdaságpolitika, vagy egy konkrét áremelés ügyében nem
kívánják megengedni.
    
    - Hajdú Attila, SZOT osztályvezető a múlt héten úgy nyilatkozott,
hogy a SZOT egy éve már azt az álláspontot képviseli, hogy a
sztrájk elidegeníthetetlen munkavállalói jog. Most itt felmerül az,
hogy mi választja el a SZOT-ot a független szakszervezetektől
jelenleg?
    
    - Azt hiszem, hogy elég sok minden elválasztja, különösen itt ebben
az ügyben kiderült az, vagy legalábbis nagyon sok jel arra mutat,
hogy a SZOT a több milliós tagságának a megkérdezése, a mindenféle
konzultálása nélkül, zárt ajtók mögött hajlandó, vagy hajlamos
megegyezni bizonyos kérdésekben a kormánnyal. Itt a SZOT azért
tulajdonképpen előre menekül, és noha nem volt hajlandó csatlakozni
a mi felhívásunkhoz, sőt a jelek arra a mutattak, hogy az ágazati
szakszervezeteket is lebeszélte erről - most már egy kicsit más
hangon beszél mint korábban. Úgy tűnik, hogy a SZOT semmiféle
társadalmi vitát nem óhajtott ebben a kérdésben, de az új
nyilatkozat már tulajdonképpen ezt a követelésünket átvette, ami
tulajdonképpen fél győzelem, mert alapvetően elleneztük azt", hogy
ezt a törtvényt ilyen gyors ütemben keresztülnyomják, ha viszont
most kezdenek el egy társadalmi vitát, akkor ez március elejéig
egészen biztosan nem bonyolítható le.
    
    - Ti gazdasági alkotmányozó tanács felállítását indítványozzátok.
    
    Ennek mi lenne a funkciója?
    
    - Az egész koncepciónk az, hogy a sztrájkfegyvert nem engedhetjük
elvenni a munkavállalók kezéből. Erre nem azért van szükség, hogy a
társadalmat destabilizáljuk, és elszabadítsuk a sztrájkokat.
    
    Pontosan ellenkezőjére törekszünk. Arra, hogy a sztrájkok
megelőzésének nem egy ilyen korlátozó módját, hanem a megegyezéses
módját válasszuk.
    
    Tehát, mi egész egyszerűen azt szeretnénk, hogy egy ilyen
alkotmányozó tanács, amelyek a legkülönbözőbb szervezetek és
irányzatok képviselőiből állhatna össze, az egyenrangú partnerek,
az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás
feltételeit dolgozza ki. Széles értelemben, tehát gazdasági, jogi,
intézményi feltételeket. Alapvető cél a sztrájkok tárgyalásos
megelőzésének a módozatait kidolgozni.
    
    - Szóval egy nyugatnémet, skandináv modellre gondoltok.
    
    - Olyasmi, igen. Ha már másféle modellt említettünk, itt
megemlítem, hogy itt az eredeti sztrájktörvény, az első változat,
amin most némi módosítást hajtottak végre, arra tényleg azt tudtuk
mondani, hogy ez olyan, hogy a legkülönfélébb európai
sztrájktörvényeknek a legkonzervatívabb, legnegatívabb (...) és
ezáltal egy ilyen egyedülálló hibridet létrehozni.
    
    - Ti helyesnek tartjátok a szolidaritás-sztrájk eszközét?
    
    - A szolidaritás-sztrájk eszközét feltétlenül helyesnek tartjuk,
ellentétben például a thatcheri felfogással.
    
    - Pontosan, ez itt már ugye, törvénybe ütköző. Ti ezt
felhasználnátok politikai célokra?
    
    - Én azt gondolom, hogy adott esetben igen. Ez nem azt jelenti,
hogy ma időszerűnek látnánk ilyenfajta politikai sztrájk
meghirdetését, de arról is szó van, hogy teljes joggal korlátozza a
legtöbb ország sztrájktörvénye bizonyos ágazatok, bizonyos
foglalkozások számára a sztrájkot, tehát ...
    
    - Közszolgáltatások.
    
    - Életet veszélyeztető, vagy alapvető közszolgáltatásokat.
    
    - Ezt elfogadnátok ti is?
    
    - Ezt elfogadnánk, de éppen az ilyen területeken dolgozók
érdekeinek a védelmében is elképzelhető szolidaritási sztrájk.
    
    - Értem.
    
    - Tehát, hogy mások sztrájkoljanak helyettük.
    
    - Megközelítettek-e már ipari munkások független szakszervezeteket
azért, hogy tapasztalatot szerezzenek esetleges saját független
szervezkedési céljaikra?
    
    - Ha azt mondanám hogy munkások, szoros értelemben vett munkások
részéről tudtommal még nem indult ilyen kezdeményezés, de az elmúlt
hetekben, és különösen a független szakszervezetek demokratikus
ligájának a létrehozása óta vannak jelei annak, hogy nem csak
értelmiségi szakszervezetek létrehozására is kísérletek történnek:
így például a múlt héten az Ingatlankezelő Vállalat dolgozóinak a
szakszervezete alakult meg, és ide sorolnám az említett Mentős
Dolgozók Önálló Szakszervezetét is.
    
    - Hahn Endre! Köszönöm szépen. +++


1989. január 31., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD