|
|
|
|
A Varsói Szerződés ereje
|
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A moszkvai Pravdában jelent meg a Varsói Szerződés hadügyminisztereinek közös nyilatkozata, amely a NATO és a Varsói Szerződés hagyományos európai haderejét hasonlítja össze, és minden korábbinál több adattal szolgál a keleti tömb katonai képességeiről. A NATO illetékesei tavaly hozták nyilvánosságra saját adataikat az európai haderőegyensúlyról. Azt talán hangsúlyozni sem kell, hogy mindkét tábor szerint a másik van fölényben a hagyományos fegyverzetek és a katonaság létszáma terén. De - legalábbis nagy vonalakban - mégis érdemes pillantást vetni a két felmérés közötti különbségekre: A Varsói Szerződés hadügyminisztereinek nyilatkozata szerint a harcászati repülőgépek, a haditengerészeti légierő vadászgépei és bombázói, a helikopterek és a tankelhárító rakétarendszerek számát tekintve a NATO rendelkezik fölénnyel. A jelentésben elismerik, hogy a mérleg nyelve tankok, páncélos járművek, tüzérségi, rakétakilövő berendezések, légvédelmi gépek és tengeralattjárók tekintetében a keleti tömb javára billen, és arra a megállapításra jutnak, hogy ezáltal a Varsói Szerződés szárazföldi és a NATO légiereje között körülbelül meg is van erőegyensúly. Rámutatnak azonban, hogy a NATO haditengerészetének létszáma kétszer akkora, mint a Varsói Szerződésé. A NATO tavaly publikált adatai nagymértékben különböznek a Pravdában most megjelentektől. Az Észak-Atlanti Védelmi Szövetség akkor ugyanis újból megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint a Varsói Szerződésnek a hagyományos haderők terén számottevő a fölénye. A feltűnő véleménykülönbséget valamelyest megmagyarázza, hogy mindkét katonai tábor más és más számolási módszerek és meghatározások révén jut el adataihoz. így az összehasonlítás még hozzáértők számára sem könnyű feladat. A jelenleg Bécsben tartózkodó nyugati fegyverzetkorlátozási szakértők azonban egyelőre propaganda-gyakorlatként értékelték a legutóbbi szovjet nyilatkozatot. A márciusban kezdődő bécsi leszerelési tárgyalások fő témája a kelet-nyugati hagyományos haderőegyensúly lesz, és ekkor bizonyosan több kérdéses adat eredete is tisztázódik. A Varsói Szerződés tagállamainak hadügyminiszterei által most nyilvánosságra hozott közlemény előzménye természetesen Mihail Gorbacsov decemberben, az ENSZ közgyűlése előtt tett bejelentése, mely szerint a Szovjetunió egyoldalú katonai létszámcsökkentést kíván végrehajtani, és Kelet-Európából is kivonja ideiglenesen ott állomásozó hadserege egy részét. A szovjet vezető elkötelezte magát arra, hogy összesen félmillióval redukálja a fegyveres erők létszámát. Románia kivételével a Varsói Szerződés minden tagállama követte a szovjet példát, és a közelmúltban mindegyik ország vezetői nyilvánosságra hozták terveiket a katonai költségvetés, és a hadsereg létszámának csökkentéséről. Románia, amely hadügy kérdésében is bizonyos mértékben függetlenítette magát a szovjet politikától, már több mint két esztendeje ígéretet tett az 5 százalékos, egyoldalú haderőcsökkentésre. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|