Rendszerváltás és az MTI

	KGST fizetési mód
München, 1989. január 27. (SZER, Világhíradó) - Beck Tamás kereskedelmi miniszter a napokban kijelentette: elképzelhető, hogy megváltozik a fizetési mód a magyar-szovjet és a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatokban. Jelenleg a három említett ország szakértői azt vizsgálják, hogy a clearing-rendszerről áttérjenek-e a dollárelszámolásra vagy egyéb konvertibilis valutaelszámolásra. Vadász Jánost kérdezem: mit jelentene, ha ez megvalósulna? - A magyarok már körülbelül két évvel ezelőtt benyújtották a KGST-n belül a javaslatot, hogy azok a tagállamok, amelyeknek tartós többleteik vannak a forgalomban, kapják meg ennek legalább egy részét keményvalutában úgy, hogy ezt a hányadot fokozatosan növelnék. Két éve semmi nem történt. Magyarországnak tartós többlete van a szovjet forgalomban, rendszeresen többet ad el, mint amennyit vesz. Ez egyértelmű veszteség a mai KGST-szabályok szerint, hiszen a többletet nem lehet áruban több importtal realizálni - mert ha lehetne, akkor nem lenne többlet -, és nem lehet realizálni fizetőeszközben sem. Tehát naturális formában lép fel a veszteség. Egyszerűen több értéket, árut visznek ki az országból, mint amennyit oda behoznak. Ha történetesen konvertibilis lenne az elszámolás, akkor mind a magyar, mind a szovjet partner megkövetelné a másiktól - mert fizetőeszköz forogna kockán - a szállított áruk minőségét, a pontos határidőket, az alkatrészellátást, és ettől függetlenül is csak azt venné meg, amire szüksége van, és amit más forrásból csak rosszabb feltételekkel kaphatna meg. Sőt, ezen igények megszabásakor a nyugati partnerek kínálata lenne a mérce, hiszen mindkét esetben ugyanazzal a konvertibilis pénzzel kellene fizetni. A következmény szerintem az lenne, hogy tartalmában rengeteget nyerne a magyar-szovjet vagy magyar-lengyel forgalom, hiszen minden vásárlás megfelelne az említett követelményeknek, de mennyiségében, volumenében jelentősen visszaesne, arra a szintre zuhanna, amely az illető partnert a gazdasági teljesítmények kínálata alapján valóban megilleti, illetve a partner elveszítené azt a súlyt a másik partner belső piacán, ami nem illeti meg. Ha ez megvalósulna, a KGST is elveszítené azt a képességét, amiért 40 éve életre hívták, amiért 4 évtizede hatalmi, politikai eszközökkel életben tartják. Többé nem lehetne a gazdasági, politikai kényszerkapcsolatok szervezete azzal a céllal, hogy a kelet-európai országokat a szovjet vezetéssel gazdaságilag is egységbe fűzze. Tehát lenne egy gazdasági érdekeket kifejező, értékes, hasznos, de az eddiginél sokkal szerényebb méretű, súlyú magyar-szovjet kereskedelem, viszont megszűnne a hatalmas súlyú, méretű, gazdaságilag káros kényszerkapcsolat. És ezzel megszűnne az a politikai emeltyű is, amely a kényszerkapcsolatból származik. Vagyis nem vagyok derűlátó a magyar-szovjet konvertibilis forgalom megteremtését illetően. +++ 1989. január 27., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »