|
|
|
|
Interjú Király Zoltánnal
|
London, 1989. január 25. (BBC, Panoráma) - Király Zoltán magyar országgyűlési képviselő is csatlakozott a párton kívüli képviselők csoportjához, amely némi vita után úgy döntött, hogy független képviselőcsoportnak nevezi magát. Szente Péter kollégám megkérdezte Király Zoltánt a független szó jelentőségéről: - Miután magam voltam az, aki azt javasoltam, hogy ezt az elnevezést válasszuk, ezért rögtön a közepébe vágva: olyan javaslatok is voltak, hogy legyen pártonkívüliek csoportja. Az is elhangzott, hogy nyitott képviselők csoportja, már hogy minden jó gondolatra nyitott. Olyan is, hogy fórumcsoport. Tehát mindegyik jelez valamit azért abból a tevékenységből, amelyet tervezünk a magunk számára. A lényeg mégis számomra az - és ezért javasoltam a függetlenek elnevezést -, hogy mi a párttól - az MSZMP-től - is függetlenek vagyunk, tehát nem pusztán annyi a dolog, hogy pártonkívüliek. Ugyanakkor függetlenek kívánunk lenni, mint képviselők - legalábbis én ezt javasoltam - minden egyéb alternatív csoporttól. Tehát mintegy felülemelkedve egyelőre, mert ez a mostani, átmeneti helyzet meggyőződésem szerint ezt igényli. Nyilvánvaló, hogy később mások - tán közülünk is - csatlakoznak valamely leendő párthoz, de most a képviselő feladata számomra azt kell jelentse, hogy mindenen felülemelkedve egy valódi, radikális megújulás érdekében tevékenykedjen, és amennyire lehet, az érdekcsoportoktól kicsit távolodva vagy elkülönülve, függetlenedve. - Várható-e, hogy ezután a független képviselők csoportja mégis közösen fog fellépni egyes kérdésekben a parlamentben? - Amikor javasoltam, ezt a lehetőséget sem zártam ki. Tudniillik azt mondom, hogy ki-ki személyében is legyen független, tehát mintegy szuverén egyéniség jelenhessen meg a parlamentben és formálhasson véleményt. Másrészt ez a testület vagy csoport maga is függetlenként léphessen fel. Ebbe a laza szerveződésbe belefér az is, hogy senkire nézve ne egyen kötelező a csoport vitája nyomán megfogalmazódó konklúzió, vélemény, nehogy az befolyásolhassa az ő szavazatát, felszólalását, megnyilvánulásait. Ha netán olyan egyértelműen megnyilatkozik az egyetértés, amelyet mindenki elfogadott, tehát egy konszenzus teremtődik egy eszmecsere során, akkor az is elképzelhető - legalábbis számomra -, hogy akkor egységesen lép fel a csoport; vagy legalábbis az a képviselő, aki véleményt mond, felszólal a parlament ülésén, tudja és biztos lehet abban, hogy mögötte van 50, 60, 80 másik képviselőtársa is. - Most várható, hogy egy ilyen nagyobb és fegyelmezett képviselőcsoport nevében fog tudni beszélni legközelebb? - Ez is elképzelhető, bár ennél azért sokkal heterogénebb összetételében, gondolkodásában is ez a nagyobb társaság, ez a független képviselőcsoport. El tudom képzelni, hogy a köztünk zajló konzultációk, viták nyomán, ha nem is 50 vagy 80, de 15-25 képviselő össze tud szerveződni egy-egy ülésszakra is, és hogy én vagy bárki más akkor 15-25 képviselőtársa nevében szólal meg. Ám hogy a csoport egységesen lépjen fel valamiben, szinte frakcióként, azt nem hiszem, és ezt nem is várnám el ettől a csoporttól, hogy eleve rákényszerítsünk bármelyik társunkra is közös szavazatot. - Önök tulajdonképpen független képviselőcsoport, de lehet-e azt is mondani, hogy mintegy kvázi ellenzékként fognak szerepelni? - Ez ennyire tisztán nem jön ki. Már csak azért sem, mert néhányunkra aggattak ilyen címszót, jelzőt, hogy ellenzék, amit én persze nem olyan rossz értelemben fogok fel, mert igenis bár lett volna' már évtizedekkel ezelőtt ilyesféle konstruktív ellenzék a parlamentben, amit mi most próbálgatunk - mert én nem érzem még igazán, hogy valódi ellenzék lennénk -, de nem hiszem, hogy ez a csoport mintegy testületileg ellenzékként megjelenhetne a parlamentben. Inkább csak ilyen kisebb csoportokban. - Es mikorra várható, hogy lesz egy bevallottan ellenzéki vagy más párthoz tartozó képviselő vagy képviselőcsoport a magyar parlamentben? - Csak akkor, ha végre elindul a többpártrendszerű választás, és annak alapján kerülnek be képviselők a pártok képviseletében a parlamentbe. - És Ön szerint ez mikor lesz? - Nekem meggyőződésem, hogy legkésőbb az 1990-es választások már így fognak zajlani, és azután már így szerveződik egy parlament. +++
1989. január 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|