|
|
|
|
A gyöngyösoroszi ólomhulladék-ügy
|
(Nagy András) München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A környezetvédelemben egyre nagyobb szerepe lesz a helyi közösségek önvédelmi szerveződésének, mert a szemetet, veszélyes hulladékot bizony ott rakják le, ahol a lakosság nem figyel, és nem szól érte. Ilyenfajta önvédelmi harcot folytatnak a gyöngyösi környezetvédők és a velük együtt érző társadalmi csoportok is. Leginkább az aggasztja őket, hogy nem messze a várostól - és a híres mátrai üdülőhelyektől - egy különösen veszélyesnek tűnő ipari üzem épül. Úgy látják, hogy az új üzem szennyező hatása összegeződve a szintén közeli visontai Gagarin Hőerőmű ártalmaival, az egész Mátra-alja ökológiai rendjét felborulással fenyegeti. Ebben az ügyben lakossági fórumot hívtak össze holnapra, január 23- ra 17 órára. A fórum székhelye a Mátraaljai Szénbányák központi tanácsterme. A program szerint a város és környéke általános környezetvédelmével kapcsolatos kérdésekre országos és helyi szakemberek adnak választ. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Az aggodalmat kiváltó létesítmény Gyöngyösoroszihoz közel, a korábbi ércbánya és ércelőkészítő helyén épült azzal a céllal, hogy kivonja az ólmot az ide szállított elhasznált akkumulátorokból. A beruházó az Országos Érc- és Ásványbányák. Ismeretes, hogy Magyarországon a legtöbb ércbányászati ág kritikus helyzetben van. Az ólomhulladék-feldolgozó Gyöngyösorosziba telepítésének egyik indoka az volt, hogy így helyben tudnak munkát adni a leállított bánya és dúsító mű munkásainak, továbbá, hogy hasznosítani tudják a meglévő infrastruktúrát - miáltal csökken a beruházási költség. Utóbbi még így is magas, egyes adatok szerint 700 millió forint, más adatok szerint 1 milliárd körüli. Az üzem kapacitása elég lesz a hazai igények fedezésére, esetleg import ólomhulladékot is feldolgozhat. A berendezéseket szállító cég arra is garanciát vállalt, hogy mérgező fő- és melléktermékek az ólom, kénsav, kéndioxid, klórkibocsátásának aránya nem lépi túl az előírt mértéket, és így az üzem rendes működés mellett nem lesz veszélyes. Ezeket az érveket emelik ki a beruházással egyetértő források. A környezetvédők és támogatóik másként látják. Saját számításaik, próbaméréseik szerint a káros anyagok kibocsátása jóval nagyobb lett/ mint a tervezők állítják - és jóval nagyobb területre is áramlik; éppen elegendő arra, hogy a mátrai üdülőhelyek és Gyöngyös városa felett nehéz méregfelhők állapodjanak meg. Ráadásul nincs is ténylegesen szükség az ólomhulladék hazai feldolgozására, mert azt az NDK-ban elvégezték és továbbra is elvégeznék. Így kevés haszonnal, súlyos környezeti veszélyeket importáltunk. A bányászat leállítása után a munkások többsége amúgy is elhelyezkedett már. Így - jóllehet a Gyöngyösoroszi falugyűlésen a rosszul tájékozott lakosság megszavazta az üzem megépítését - arra igazában nem a munkások, hanem a vezetők foglalkoztatása miatt támadt igény. A környezetvédők és egyéb alternatív szervezetek tiltakozó akciót indítottak, aláírásokat gyűjtenek. Listájuk a hírek szerint már 3500 aláírásnál tart. Aki tehát holnap 17 órákkor felkeresi a gyöngyösi mátrai szénbányák tanácstermét egy nehéz konfliktus és vita tanújává vagy résztvevőjévé válik. +++
1989. január 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|