|
|
|
|
Egyesülési és gyülekezési jog elfogadása
|
London, 1989. január 12. (BBC, Panoráma) - Csaknem minden jelentősebb angol napilap beszámol az új egyesülési és gyülekezési törvény tegnapi elfogadásáról. S a lapok egyetértenek abban, hogy Magyarország elindult a politikai pluralizmus útján. A Guardian szerint az Országgyűlés döntése - úgymond - kiszámíthatatlan következményekkel járó lépés. Hiszen a kommunista párt töretlen, 40 éves uralma után teret nyit a többpárti választások számára. A törvényhozás új alkotmány elfogadására készül, és nyugati megfigyelők szerint a magyar peresztrojka hatása végiggyűrűzik majd a keleti tömb egészén. Lengyelország és Jugoszlávia ugyancsak figyelmesen követi a magyar fejleményeket, és a liberalizációs kísérlet kivívja a szovjetek érdeklődősét is. Kérdés, hogy a politikai dinamizmus képes lesz-e elejét venni a gazdasági nehézségek nyomán támadt széleskörű társadalmi elégedetlenségnek. Az sem világos - írja a Guardian -, vajon az elmúlt évben létrejött független szervezetek miként képesek valódi politikai pártokká alakulni? Fel tudják-e venni a versenyt a kommunistákkal a jövő év közepén esedékes választás során? A legjelentősebb független szervezetnek a Magyar Demokrata Fórumnak tízezer tagja van, szemben a kommunista párt 800 ezres tagságával. A Times cikke kiemeli: az országgyűlési képviselőknek sikerült elérni, hogy hozzák előre a pártok megalakulásáról szóló törvényjavaslat vitáját. A lap megemlíti, hogy a korábban létrejött független és ellenzéki csoportok jogállásának rendezése arra szolgál, hogy biztonsági szelepként levezesse a társadalmi feszültségeket. Utal Berecz János kijelentésére, aki párbeszédet és együttműködést helyezett kilátásba. Az Independent szerint Kelet-Európában elsőként Magyarországon szabtak határidőt a többpártrendszer visszaállításához. A képviselők - úgymond - kicsikarták a kormány ígéretét, hogy a politikai pártokról szóló törvényt még augusztus 1-je előtt az Országgyűlés elé terjesztik. Ilyen formán az ellenzéki csoportoknak csaknem egy év áll rendelkezésére, hogy felkészüljenek a választásra. Németh Miklós miniszterelnök szerint a kommunista párt jókora előnnyel indul majd, s ezzel a párttagság tömeges támogatására utalt. Miután azonban az új választási törvénytervezetet a kommunisták szövegezik meg, nincs kizárva a manipuláció lehetősége. Az Independent megemlíti, hogy sokan nagy várakozással tekintenek az alvó óriás, vagyis a szociáldemokrata párt újjáéledése elé. A Daily Telegraph kiemeli: a jogállam létrejötte, ahol a kormány, a parlament és a bíróságok szerepét elkülönítik, feltehetően a kommunista, párt hatalmának gyengüléséhez vezet. A miniszterek nem is tagadták, hogy a párt elveszítheti országgyűlési többségét. Az a tény, hogy a vezetés kilátásba helyezte a koalíciós kormányzást, jól tükrözi, milyen messzire jutott a Politikai Bizottság a reformok befogadásában. A lap utal rá, hogy a hét végi áremelések bejelentését követően országszerte tiltakozó megmozdulások voltak. Hétfőn például több tízezer dolgozó 10 perces figyelmeztető sztrájkot tartott. Schöpflin György, a londoni egyetem politológusa a Times mai számában így összegzi a magyar helyzetet: - Mindent egybevéve van kiút. Még ha keskeny ösvényről és rögös útról is van szó. Józan gondolkodású budapesti helyzetelemzők szerint az átmenet akkor lenne zökkenőmentes, ha a kommunisták elfogadnák, hogy a politikai élet centruma az Országgyűlés kell hogy legyen. Es a lehető leghamarabb kiírnák a valóban szabad választásokat. A kommunistáknak az összes többi csoportosulásnál nagyobb a politikai jártassága, hiszen a többi csoport csak nemrégiben kezdte meg az alulról induló szerveződés folyamatát. Ezen túlmenően a kommunisták koalíciós ajánlatot tehetnének a Demokrata Fórum, a szociáldemokraták és a Kisgazdapárt képviselőinek. Ennek révén felújíthatnák a háború utáni koalíciót, egyben kiszélesíthetnék tömegbázisukat. Egy efféle koalíció könnyen megszerezhetné a szavazatok háromnegyed részét anélkül, hogy a szavazási eredmények manipulálásához kellene folyamodni. S ez az arány elegendő lenne ahhoz, hogy a párt önbizalma újjáéledjen, s a vezetés megkapja az olyannyira szükséges legitimációt. A pártnak meg kell tanulnia együtt élni a máris meglepően szókimondó sajtóval. Továbbá az ellenőrizetlen érdekcsoportok tevékenységével, s számítania kell arra, hogy az Országgyűlésben igazi ellenzék működik majd. E folyamatok máris beindultak. Példátlan esemény volt, amikor nem sokkal karácsony előtt az Országgyűlés a jövő évi költségvetési tervezet három variációját is elvetette, s csak egy jócskán megnyirbált, negyedik változatot volt hajlandó jóváhagyni. Mindennek révén nem jön még létre a tökéletes demokrácia, mégis jelentős haladást lehet elérni. Felszínre törnének mindazon rejtett érdekek, melyek idáig lehetetlenné tették, hogy a veszteséges vállalatok tönkremenjenek, illetve hogy a hatalom gyakorlása ésszerűbben folyjék. Hosszú távon tehát, sokkal nyitottabb politikai rendszer bontakozhatna ki. +++
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|