Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Egyesülési és gyülekezési jog elfogadása


    
London, 1989. január 12. (BBC, Panoráma) - Csaknem minden
jelentősebb angol napilap beszámol az új egyesülési és gyülekezési
törvény tegnapi elfogadásáról. S a lapok egyetértenek abban, hogy
Magyarország elindult a politikai pluralizmus útján.
    
    A Guardian szerint az Országgyűlés döntése - úgymond -
kiszámíthatatlan következményekkel járó lépés. Hiszen a kommunista
párt töretlen, 40 éves uralma után teret nyit a többpárti
választások számára.
    
    A törvényhozás új alkotmány elfogadására készül, és nyugati
megfigyelők szerint a magyar peresztrojka hatása végiggyűrűzik majd
a keleti tömb egészén.
    
    Lengyelország és Jugoszlávia ugyancsak figyelmesen követi a magyar
fejleményeket, és a liberalizációs kísérlet kivívja a szovjetek
érdeklődősét is.
    
    Kérdés, hogy a politikai dinamizmus képes lesz-e elejét venni a
gazdasági nehézségek nyomán támadt széleskörű társadalmi
elégedetlenségnek. Az sem világos - írja a Guardian -, vajon az
elmúlt évben létrejött független szervezetek miként képesek valódi
politikai pártokká alakulni? Fel tudják-e venni a versenyt a
kommunistákkal a jövő év közepén esedékes választás során?
    
    A legjelentősebb független szervezetnek a Magyar Demokrata Fórumnak
tízezer tagja van, szemben a kommunista párt 800 ezres tagságával.
    
    A Times cikke kiemeli: az országgyűlési képviselőknek sikerült
elérni, hogy hozzák előre a pártok megalakulásáról szóló
törvényjavaslat vitáját. A lap megemlíti, hogy a korábban létrejött
független és ellenzéki csoportok jogállásának rendezése arra
szolgál, hogy biztonsági szelepként levezesse a társadalmi
feszültségeket.
    
    Utal Berecz János kijelentésére, aki párbeszédet és együttműködést
helyezett kilátásba.
    
     Az Independent szerint Kelet-Európában elsőként Magyarországon
szabtak határidőt a többpártrendszer visszaállításához. A
képviselők - úgymond - kicsikarták a kormány ígéretét, hogy a
politikai pártokról szóló törvényt még augusztus 1-je előtt az
Országgyűlés elé terjesztik.
    
    Ilyen formán az ellenzéki csoportoknak csaknem egy év áll
rendelkezésére, hogy felkészüljenek a választásra. Németh Miklós
miniszterelnök szerint a kommunista párt jókora előnnyel indul
majd, s ezzel a párttagság tömeges támogatására utalt.
    
    Miután azonban az új választási törvénytervezetet a kommunisták
szövegezik meg, nincs kizárva a manipuláció lehetősége.
    
    Az Independent megemlíti, hogy sokan nagy várakozással tekintenek
az alvó óriás, vagyis a szociáldemokrata párt újjáéledése elé.
    
    A Daily Telegraph kiemeli: a jogállam létrejötte, ahol a kormány, a
parlament és a bíróságok szerepét elkülönítik, feltehetően a
kommunista, párt hatalmának gyengüléséhez vezet.
    
    A miniszterek nem is tagadták, hogy a párt elveszítheti
országgyűlési többségét. Az a tény, hogy a vezetés kilátásba
helyezte a koalíciós kormányzást, jól tükrözi, milyen messzire
jutott a Politikai Bizottság a reformok befogadásában.
    
    A lap utal rá, hogy a hét végi áremelések bejelentését követően
országszerte tiltakozó megmozdulások voltak. Hétfőn például több
tízezer dolgozó 10 perces figyelmeztető sztrájkot tartott.
    
    Schöpflin György, a londoni egyetem politológusa a Times mai
számában így összegzi a magyar helyzetet:
- Mindent egybevéve van kiút. Még ha keskeny ösvényről és rögös
útról is van szó.
    
    Józan gondolkodású budapesti helyzetelemzők szerint az átmenet
akkor lenne zökkenőmentes, ha a kommunisták elfogadnák, hogy a
politikai élet centruma az Országgyűlés kell hogy legyen. Es a
lehető leghamarabb kiírnák a valóban szabad választásokat.
    
    A kommunistáknak az összes többi csoportosulásnál nagyobb a
politikai jártassága, hiszen a többi csoport csak nemrégiben kezdte
meg az alulról induló szerveződés folyamatát.
    
    Ezen túlmenően a kommunisták koalíciós ajánlatot tehetnének a
Demokrata Fórum, a szociáldemokraták és a Kisgazdapárt
képviselőinek. Ennek révén felújíthatnák a háború utáni koalíciót,
egyben kiszélesíthetnék tömegbázisukat.
    
    Egy efféle koalíció könnyen megszerezhetné a szavazatok háromnegyed
részét anélkül, hogy a szavazási eredmények manipulálásához kellene
folyamodni. S ez az arány elegendő lenne ahhoz, hogy a párt
önbizalma újjáéledjen, s a vezetés megkapja az olyannyira szükséges
legitimációt.
    
    A pártnak meg kell tanulnia együtt élni a máris meglepően
szókimondó sajtóval. Továbbá az ellenőrizetlen érdekcsoportok
tevékenységével, s számítania kell arra, hogy az Országgyűlésben
igazi ellenzék működik majd.
    
    E folyamatok máris beindultak. Példátlan esemény volt, amikor nem
sokkal karácsony előtt az Országgyűlés a jövő évi költségvetési
tervezet három variációját is elvetette, s csak egy jócskán
megnyirbált, negyedik változatot volt hajlandó jóváhagyni.
    
    Mindennek révén nem jön még létre a tökéletes demokrácia, mégis
jelentős haladást lehet elérni. Felszínre törnének mindazon rejtett
érdekek, melyek idáig lehetetlenné tették, hogy a veszteséges
vállalatok tönkremenjenek, illetve hogy a hatalom gyakorlása
ésszerűbben folyjék.
    
    Hosszú távon tehát, sokkal nyitottabb politikai rendszer
bontakozhatna ki. +++


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD